Mit javasoltok a magányom ellen?

Férjnél vagyok, barátaim is vannak. Nem sok, de jó barátok.

Mióta férjhez mentem és elköltöztünk külön házba a párommal, azóta érzem, hogy egyre magányosabb vagyok.

Ő sokat dolgozik, van főállása, mellékállása, a maradék néhány szabad órájában pedig a ház körüli teendőknek él. Hol kertészkedik, hol épít valamit, hol a barátokkal van. Mindig is családi házban szeretett volna élni, hogy ilyesmiket tehessen.

Én inkább emeletes házban szerettem volna mindig élni és eljárni otthonról sokat. Míg nem voltam férjnél, így is tettem. Aztán ez a családi házazás megváltoztatott.

A rengeteg házi tennivaló mind rám marad, mert a férjem csak kint szeret lenni. Ezzel nem is lenne gondom, de valahogy a munkám mellett ez ki is teszi az időm nagy részét, így egyre kevesebb maradt a barátokra. Valahogy szép lassan el is távolodtam tőlük, mert már nem elégített ki az, hogy összeülök velük, beszélgetünk, ki hogy van és utána mindenki hazamegy. Unalmassá vált. A tesóm itt lakik nem messze tőlem, de őhozzá is ritkán járok, mert szintén untat a beszélgetés.

Legtöbbször a páromat nyaggatom, hogy néha legyen már kicsit velem, töltsünk együtt egy napot. Olyankor mindig azt mondja, hogy de mit szeretnék csinálni? Mert ha csak itt ülni a házban és nézni a tv-t, vagy együtt kiteregetni, akkor inkább kimegy, mert ez meg őt úntatja. Ha van jó programtervem, akkor szívesen benne van.

És ilyenkor elgondolkodom. Hogy igazából nem is tudom mit szeretnék, de rohadt magányosnak érzem magam.

Szeretnék programokra járni, de itt, ebben a kisvárosban, ahol élek még a légy se zümmög. Szeretnék érdekes barátokat, akikkel nem csak beszélgetni lehet, hanem valami pluszt is adnak, ha találkozunk, de sajnos nem tudom, hol kereshetnék ilyen embereket. Sportolni próbáltam, de nem szeretek. Mindig abbahagyom. Zenélni mindig szerettem volna, de itt ebben a kisvárosban ez sem jött össze. Mindig úgy érzem, hogy valami többre vágyom, de itt sosem fogom megtalálni. Ha innen elmegyek, akkor meg a hová... Semmi támpont. Voltatok ti is így már?