Segítség! Nem bírom már sokáig. Mit tegyek?

Szia!

A másik kérdést gondolom te sem gondoltad komolyan, nyilván nem fér bele az utolsó pont kivételével semelyik egy érzelemmel teli párkapcsolatba. Lehet, hogy más fiú a fél karját odaadná érted, te meg leálltál egy ilyennel. Persze ez az első, szóval egyáltalán ne érezd magad hibásnak, csak próbálom éreztetni, hogy szerintem más mellett lenne a helyed. :)

Ami ezt a kérdést illeti, a tünetek, amiket írtál, nem feltétlen depresszió, de semmiképp sem egészséges. Néhány engem is érint. Én is két emeltet tettem annak idején, ez az egyetlen módja, hogy az ember 100 pluszpontot kapjon a 100-ból. Máris látszik, hogy nem is gondolkodsz olyan hülyén hozzá. :) Mivel januárig(?) még lehet jelentkezni, én azt ajánlom, mindenképp ess túl rajta, mert utólag nagyon bánnád, hogy nem most tetted le.

Én füveztem, többször is. Egyáltalán nem jött be, nem éreztem semmit. Több alkalommal alkohollal együtt toltuk, és sokkal intenzívebben éreztem utóbbinak a hatását. Ha nem látja a fényt az alagút végén az ember, hajlamos kipróbálni ezt-azt, de semmiképp nem ajánlom. Nem mondom, hogy megbántam, de semmiről nem maradtam volna le, ha nem próbálom ki. Mást meg főleg ne, de a te esetedben az alkohol is necces.

Én azt javaslom, először is szakíts, az fog egyfajta lökést adni a többihez (érettségi, új hobbik esetleg, gyűjteni valamire, stb.). Utána tisztább fejjel át fogod tudni gondolni, hogy mi lesz a helyzet a jövőben.

Olvastam a másik kérdésed.

Az a fiú kihasznál téged, hagyd ott!

Biztos, h középsúlyos autizmusod van? Akire ezt diagnosztizálják, az nem képes önálló életvitelre. Nálad evvel mi a helyzet?

Nem Kanner szindróma, amit diagnosztizáltak nálad, gondolom. Jól sejtem?