Miért nem szeretnek az emberek? Miért jutok mindig ugyan ide? Miért van az, hogy ha megpróbálok helyrejönni senki sincs mellettem?

A mai világnak az egyik legnagyobb átka, hogy nagyon sok ember marad teljesen egyedül. Itt most nem arra kell gondolni, hogy remeteként elvonulnak egy barlangba, hanem a társas magány itt a probléma. Bár körbe vagyunk véve emberekkel, de egyre inkább elhidegülünk egymástól, és észre se vesszük, ha a másiknak valami baja van. Szóval nem vagy egyedül a problémáddal, főleg a fiatalokra ez nagyon jellemző, többek között én is eléggé magányos vagyok. Nagyon nehéz igaz barátokat találni, és jó párkapcsolatot még nehezebb. Elsősorban az a baj, hogy a legtöbben másoktól várják a problémák megoldását, vagy másoktól teszik függővé a jókedvüket , és így persze, hogy nem jönnek helyre. Először magaddal kell megbékélned, és magadat kell szeretned, az sokat fog dobni a kisugárzásodon. A legtöbben csak azt várják, hogy szeressék őket, de amíg magukat nem szeretik, addig ezt másoktól sem várhatják el.

Én szeretlek.

Én is szeretlek. Meg melletted is lennék, ha ismernélek. De a lelki bajai egy embernek a homlokára sincsenek írva, ezért mikor elmegyünk egymás mellett az utcán, nem lehetek megértő veled.