Egyedülálló sorstársak, ti hogyan élitek meg, ha olyan kérdéseket olvastok, ami a párokkal kapcs?

Engem is hidegen hagy. Nem keresem állandóan a lehetőséget egy párkapcsolatra, szerintem felesleges erőltetni, mert, ha nem megy, akkor csak rágörcsölök és rosszabb lesz.

Minden ismerősöm ilyen, hogy nem bírják elképzelni az életet párkapcsolaton kívül, mindig kell valaki, aki velük van, mintha nem lehetne társ nélkül élni.

Volt már kapcsolatom, elég rossz volt, ennél csak jobb egyedül, de biztosan vannak nagyon harmonikus kapcsolatok is. Egyszer majd eljön az ideje ennek is, de nem érint rosszul, ha másokat együtt látok vagy ilyeneket olvasok. Felesleges ezen agyalni.

"Hát kb én is így vagyok, vannak időszakok amikor szomorkodom, de van, hogy jó ideig nem. Az ismerősök megszokásból kérdik sztem, hogy van e már nőd, mikor nősülsz? stb

Ti amúgy összejönnétek olyannal, aki nem tetszik külsőre, de mégis belemennétek, hátha jó sülne ki belőle? Én lehet, bár volt ilyen de nem mentem bele, a szép csajok tetszenek."

Miért van az hogy az ilyen kis nyámnyila sírós emberek mindig egyedül vannak? Ezért...mert 150 oldal elvárásuk van a lánnyal szemben..ő meg semmit se ad. (nem csak külső) Ezen el lehetne gondolkozni..és nem dísznek választani csaj h csak legyen...hanem mert érdekel/tetszik...a csajok érzik ám a felületességet...:)