Miért hagyják egyedül az ismerősömet az iskola társai? (többi lent)

Adott egy ismerős, akivel mindenről lehet beszélni: volt már szó a kajákról, nyelvekről,robotokról. Elég tág az a témakör, amiről lehet vele beszélni.

Nem bunkó, kedves, értelmes,nem egy bukdácsolós valaki.

De:

ahova most jár, már az utolsó évét tölti. Nem kolis, nem piás, nem cigizős.

Kávézni se kávézik, büfébe se szokott járni, csak ritkán.

Azokat, akikkel együtt van az órákon, az előző iskolákban nem találkozott.

Nem tartja magát nagyra, sőt, még magát hibáztatja, ha pl. valakinek rossz kedve van.

Azok, akikkel együtt van az órákon, nagy részük előszeretettel küldözgetik neki a pipát a kérdéseire, pedig nem kérdez ökörségeket.

Míg az ismerősöm, ha leláttamozza valakinek a kérdését és nem tud válaszolni, akkor még rosszul érzi magát. Ha valakinek nem akar (vagy nem tud) válaszolni, akkor nem is láttamozza azt, amit írt, ha levelet nem akar olvasni, akkor nem kattint az elolvasásra.

Vagy az ismerősöm túl sokat szeretne azzal, hogy haverokat szerezne a társai közül?

Vagy legalább azt, hogy hozzászóljanak, nemcsak suli ügyben?