Hogyan tovább ilyenkor?

25 éves vagyok,és rengeteget szenvedtem már.

19 évesen vége lett suli időszakomnak,buliztam haverok voltak stb,ez volt az életem,normális életet éltem,de azóta megyek lefelé a lejtőn.

legtöbb barátaimmal összevesztem már évek óta,családommal felszínes a kapcsolatom.

most lett vége egy 5 hónapos kapcsolatomnak pár napja,és úgy érzem elég volt.

miattam lett vége,mert rengeteget féltékenykedtem és vitáztam ok nélkül.

Annyira hiányzik,de ronda dolgokat mondtam rá,és megérdemlem,hogy vége. pedig egy esélyt is kaptam még tőle,hogy megpróbáljuk. de elszúrtam.

Azt mondják,hogy jobb az ilyen dolgokat kibeszélni magunkból kiadni. de nekem nincs kivel ezeket megbeszélni,mert minden ember akit ismerek megvan a maga gondja.

nem sajnáltatni akarom magamat,de annyira jó lenne valakit megölelni,elmondani amiket érzek.

Sok barátnőm volt az évek alatt,de ez a szakítás megviselt nagyon,annyi mindent terveztünk,és annyira szeretem őt,de elrontottam mindent.

azt mondta,hogy már nem szeret,és ne keressem többet.

De tiszta szívemből szeretem őt,én egy érzékenyebb pasinak tartom magamat az átlaghoz képest,és nagyon megviselt dolog,az a legrosszabb,hogy a szemembe mondta,hogy nem szeret,és ne keressem többet,amióta ő volt a barátnőm kezdtem magam összeszedni,és újra boldog lenni. idegességemben visszakértem tőle amiket kapott ajándékokat,de megbántam és vissza adtam neki,és el is fogadta,aminek nagyon örülök,de ez persze nem jelent semmit. egész nap sírok szinte,és félek hülyeséget csinálok,mert miattam lett vége,magamnak köszönhetem. fogalmam sincs hogyan tovább.