Nagyon egyedül érzem magam a problémámmal, nagy nyomás van rajtam. Segítene valaki? 23L

Van rajtam egy nagy teher, amit sehogy sem tudok levetni. Részben nem szeretek szembenézni vele, részben pedig nem tudok mit kezdeni vele, mert úgy érzem rám hárul a felelősség, mégis eszköztelennek érzem magam.

Van egy kistetstvérem (9 éves), fiú és úgy érzem édesanyám nem megfelelően neveli szexuális területen. Nem konkréten zaklatja vagy ilyenekról van szó, hanem, az az igazság hogy néha úgy nyúl hozzá vagy úgy simogatja, hogy szerintem ez nem megfelelő. Sokszor "puszit" is ad neki odalent. Nagyon féltem a kistesómat. Én már nem lakom otthon.

Saját magammal kapcsolatban azt vettem észre, hogy valószínűleg velem is tettek hasonló dolgokat. Nagyon sok helyzetben nem tudom miért egyszer csak olyan megalázottnak érzem magam, mintha bárki bármit tehetne velem és én csak tehetetlen lennék. Igazából nemtudom miért jönnek elő bennem ezek az érzések, de egyszercsak felbukkannak. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy régebben megaláztak mások előtt vagy valami olyat tettek velem, amit nem kellett volna (pl mgvertek mások szeme láttára a szüleim, akikben addig bíztam). Sajnos nem emlkészem rá, és az is elképzelhető, hogy akkor nem is fogtam fel, hogy ez rossz dolog, mert kicsiként az ember még ezt nem tudja megítélni.

Nem szeretném, hogy a kistesóm hasonló dolgokkal szembesüljön, ha felnő, vagy ne lehessen saját természetes világa. Úgy érzem, hogy ez is egy olyan terület, amivel kpcsolatban tehetetlen vagyok és nagyon rossz érzés és egyben nyomasztó, hogy olyat csinálnak a szüleim, ami rossz és tehetetlen vagyok vele szemben. Egy kicsit a kistesómat is magaménak érzem és ezrt nem akarom, hogy ebben is rosszat tegyenek a szüleim.

Édesanyámmal nem lehet erről beszélni, mert ő szeret belemerülni a saját világába, kizárni a külivágot és minden onnan jövő ingereket. Élvezi, ha a saját színházában otthonosan mozog, melyben a forgatókönyv a saját - számomra kissé téboly - elméje, ahova csak azok kerülhetnek, akk egy hullámhosszon gondolkodnak az vele és akik számára minden éppoly természetes, mint ahogy azt ő is átéli.

Otthol emiatt kicsit burokban nevelik és először neke is nehéz volt elhinnem, hogy én éppúgy tartozhatok a többiek közé és elfogadható vagyok, mint mások.

Köszönöm, hogy végigolvastad!