Kinek milyen tapasztalatai vannak a mai ismerkedési szokásokról? Mennyire könnyen lehet jó kapcsolatot kialakítani egy nővel vagy akár összejönni vele? A duma számít inkább vagy hogyha jól néz ki a srác akkor mi degy mit mond megkapja a lányt?

Akár én is írhattam volna ezt a kérdést, kor is passzol :)

A társkeresős téma nekem se jött be eddig, a legtöbb normálisnak tűnő is defektes, már bocsi a kifejezésért. Sokszor előfordult, hogy olyan képet tettek ki magukról, ami nagyon eltért a valóságtól és sok dolgot hazudtak vagy elhallgattask. Nem véletlen, hogy a társkereső oldalakon próbálkoznak...

Arra válaszolva, hogy mi jön be a nőknek, elsősorban mindenképp kell egy megjelenés, de nem kell adonisznak lenned, legyél ápolt és legyen kiállásod. Viszont tuti, hogy a dumával tudod megfogni.

Az a legnagyobb probléma, hogy a mai férfi semmi ingyenes dolgot (azaz viselkedési formát) nem tud adni egy olyan szingli nőnek, akinek saját lakása, autója és kis félretett pénzecskéje van a min. 10 éves saját megtakarításaiból. Ezt a legtöbb 30 feletti srác is tudja, viszont az ő érdeklődési körük mindig a 18-23 éves csaj korosztály lesz (reménykedve, hogy be tudják majd fűzni gyerek nemzésre), mert otthon a szülők már bökdösik folyton az unokahiány miatt.

A még mindig kölyök fejű, érzelmi intelligenciában és komoly helyzetmegoldásokban, kitartásban nagyon minimálisan működő és ugyanakkor kényelmes srácok itt a legnagyobb probléma, s véletlenül sem a tisztességes szingli nők.

Én csak a magam részéről tudok nyilatkozni.

Nekem mind a kettő fontos. Mármint fontos, hogy valamennyire megfogjon külsőleg a srác, valami legyen benne, ami felkelti az érdeklődésemet. Lehet ragozni, de olyannal, akihez fizikailag nem vonzódom, nem fogok összejönni, max. ha régebb óta ismerem, és akkor fog meg a belsője úgy, hogy a külsejét is szebbnek látom, mint első alkalommal... de ehhez spontán kialakult kapcsolatok kellenek, nem vki, aki pincsiskedik, hogy legyünk barátok meg minden, és tök nyilvánvaló, hogy csak azért van mellettem, hogy hátha...

de a szépség amúgy is relatív, sok embert, aki nekem bejön / bejött, mások tök rondának tartottak... nem a címlapfiúk, modellek, testépítők az ideáljaim :).

De ha őszinte akarok lenni, a "duma"(de nem szeretem ezt a szót, olyan érzete van, mintha előre el lenne döntve, meg lenne szerkesztve az ismerkedős párbeszéd...) fontosabb. Akármilyen helyes egy srác, ha paraszt, túl rámenős (Szia cica, Jó a csöcsöd és tsai-féle szövegek), ha nem képes értelmesen, helyesen beszélni, ha ezer éves netes csajozós szövegekkel jön úgy előadva, mintha ő találta volna ki és mennyire eredeti lenne, vagy ha erőltetetten és gyerekesen poénkodna, akkor azonnal faképnél hagynám. Szeretem, ha vki őszinte, természetes, kedves. Ha nem totál ronda, akkor több esélye van, mint ha szuperül nézne ki, de 2 mondat után már hányok a személyiségétől.

De persze ez függ a lányoktól is. Nyilván van olyan lány, akinek nagyon markáns ízlése van srácok terén, olyan is, akinek bejön az erőszakosabb közeledés, de olyan is, aki csak akkor áll le veled, ha gazdagnak tűnsz... a legjobb az, ha magadat adod - akinek tetszenél, annak úgyis jó vagy, ahogy vagy. Egyébként nemcsak szórakozóhelyen lehet ismerkedni, sőt ott még bajosabb is, már ha diszkókról beszélünk - nagy a hangzavar, egy csomó ember tök részeg... utcán is lehet ismerkedni.