Mit tehetnék nagyon magányos vagyok?

Olyan szomorúnak érzem a mondatod. Árad belőle a magány és a fájdalom. A céltalan üresség felemészti az embert. Sajnos.

Barátkozz, találj vmi hobbit, ami eltereli a gondolataidat. Ès ha továbbra is ilyen negatívan állsz hozzá, még rosszabb lesz. Írd ki magadból, akár novella formájában is:) és ne feledd, csak az veszít, aki feladja ;) ^~^

Én nem fogok jönni a csináld ezt vagy csináld azt dumával. Nem szabad feladni. Soha. Azt csak a gyengék teszik. Annyi rossz döntés nincs az életben,hogy feladd. Mi vezetett el téged idáig? Mi nem jött össze? Kapcsolat? Barátok?

Ne add fel, remény mindig megvan hogy jobb lesz. Engem is csak a remény tart életben. Szorongok, zavarba vagyok az emberek előtt, ezért kerülöm őket. Pedig szeretnék barátokat, barátnőt, de egyszerűen nem megy a beszélgetés. Amióta meghalt anyám, és a nagyszüleim, azóta nagyon magányos vagyok. Ráadásul a semmirekellő bátyámmal lakok egy házban, most is éppen szipózik, rettenetes ez az egész. Csak reménykedek hogy eltudok költözni. 26F

Csak közhelyeket tud ilyenkor írni az ember, de egy biztos NEM ESHET ÖRÖKKÉ, és ha most nagyon rossz is holnap már egy fokkal jobb lesz, csak vedd észre azt is. Nem kell nagy dolgokat várni, először csak apránként. Jó idő van, itt a nyár, süt a nap, sokan rád mosolyognak, ha te is ezt teszed. Ha ezt észre veszed, már is jobb úton haladsz és elindulsz fölfelé.