Hogy változzak meg? Miért nem törődik velem senki?
20 éves vagyok és kórosan elhízott. Gyerek korom óta súlyommal szenvedek. Évek óta próbálok lefogyni, de nem megy. Nincsenek barátaim, nincsenek céljaim. Minden miatt aggódom, nem tudom mit kezdek magammal. Nem tudom merre kellene elindulnom. Nincs segítségem, a szüleim nem foglalkoznak a helyzetemmel. Kiskoromban sem foglalkoztak velem ilyen téren, csak eltartottak.
Gyerek korom óta templomba járattak a szüleim. Olyan 14-15 éves koromig nem érdekelt az egész vallásos maszlag, de utána bekerültem egy ifitagozatba ami felrúgott mindent. Elkezdtem bezárkózni, mindent erkölcstelennek láttam meg hasonló sok hülyeség. A régi baráti társaságból lassan kiszakadtam és az ifi felé fordultam. Azonban ez 1-2 év után felbomlott és egyedül maradtam. Nem tudtam magammal mit kezdeni, a középsuliban nem találtam barátokat, illetve a sok erkölcsös maszlag bennem maradt amitől a mai napig nem tudok szabadulni.
A tanulással is hadilábon álltam mindig. Már általános iskola 4. osztályától meggyűlt a bajom az angollal, végül 9.-ben megbuktam és osztályt ismételtem. Azonban a további években is csak kettesekkel mentem át (nem csak angolból), végül 11.-ben megint megbuktam ekkor mentem át esti tagozatra. 2013 nyarán (19 évesen) szereztem meg az érettségim. Szeptemberben nappali tagozaton kezdtem egy OKJ képzést amit viszont most abba hagytam, most esti tagozaton kezdtem megint egyet, de ez sem érdekel.
Eddig összesen 1,5 évet pazaroltam el az életemből tanulás terén és szinte az egész tinédzserkoromat szociális életemet tekintve. Már nem járok istentiszteletekre.
Ahogy írtam ezek mellé kiskorom óta kórósan elhízott vagyok, 160 kg vagyok most. Nem tudok lefogyni és naponta ugyan az ismétlődik. Teljesen kilátástalannak érzem az életem. Nem akarok semmit sem csinálni, egyszerűen teljesen belustultam. Egész napjaim feszengésből állnak, félek emberek közé menni.
Vidéken lakom, de suliba Budapestre járok. Ma lesz az első nap, de félek felmenni, már most túlpörög az agyam, gátlásos vagyok. Rengeteget kell utaznom, így még inkább nincs kedvem az egészhez.
Nem tudok mit tenni, nem tudom mit tegyek. Elegem van!
Folyton azon rágódom, hogy elmentek az éveim. Az volt osztálytársaim jövőre fognak diplomázni, mindegyik éli az életét. Én nem vagyok sehol. Teljesen becsavarodtam, félek a jövőtől. Kérlek segítsetek.
A lényeg, hogy sem szociális életem, sem tesi egészségem, sem életcélom nincs. Lényegében ezek adják egy élet alapját, de nekem semelyik sincs már egész kiskorom óta.
válasza:Merész leszek, és azt mondom, mivel látom a kérdésed megfogalmazásában a vágyat, hogy kitörj belőle, hogy segítek. Nem csak szavakkal, hanem ahogy csak tudok!
Ha szeretnéd, egy találkozó során kitárgyaljuk a dolgokat, és ha úgy alakul, akkor állandó lelkesítésnek is ott leszek az életedben! :)
(most fogyózok, eddig 10 kiló ment le pár hónap alatt, és az életcélos, bukdácsolós dolgot is ismerem... Mellékesen korodbeli vagyok, ha ez számít valamit.)
írj privátot, ha érdekel a dolog
válasza: válasza: válasza:Szia!
Hát el vagy kederedve látom.
Próbálj meg változtatni apránként és türelmesen tudva, hogy egy csomó dolog nem egyből fogja meghozni az eredményt.
Aztán ahogy kezd egy két dolog javulni, úgy húzz amaga után a többit is...minden javulásnak indul.
Foglakozz a súlyoddal, hiszen ez nem csak esztétikai kérdés, hanem egészségügyi...az önbizalmadat is rombolja.
Ahogy ez javult, úgy javul majd az önbizalmad is és boldogabb leszel.
Látom, hogy nagyon akarod, csak kezd el valahol...szépen lassan, de biztosan.
Diéta úgyben ha érdekel, akkor írj nekem privátba, tudok tippeket adni!
Légy jó és vigyázz magadra!!
J
válasza:Az ellustulás érzésed a túlsúlyból fakad. Amint elkezdesz fogyni, elkezd benned nőni az energia-tettvágy is. 5kg-os fogyásnál már érezni fogod kicsit ezt a többlet erőt. 15-20-25 kg-nál pedig már úgy fogod érezni, hogy valamit tenned kell aktívan, mert nem tudsz ülve maradni.
Csak elkezdeni nehéz, de nincs mit vesztened vele.
Viszont ahhoz, hogy elérd ezt nem elég "csak" elkezdeni mozogni és figyelemmel kísérni az étrendedet, hanem találnod kell magadnak valami olyan elfoglaltságot, amit szeretsz csinálni, élvezed (és nem evés)! Keress magadnak egy hobbit! Mindenképpen olyan legyen, amibe bele tudsz feledkezni, és élvezed/sikerélményed is van benne.
Minden egyéb problémád is megoldódik, ha ezt a kettőt megteszed magadnak.
válasza:Én megkockáztatom, hogy a Te problémád valószínűleg nem a túlsúlyodból ered. Az, hogy szociális szorongásod van, nem akarsz emberek közé menni adódhat a túlsúlyodból, viszont az hogy nincsen motivációd, kitartásod ezen változtatni, nincsenek életcéljaid, semmit nem akarsz csinálni, nem érdekel semmi az már teljesen más tészta. Tedd fel magadnak a kérdést, ha máról holnapra hirtelen eltűnne rólad 100 kiló akkor úgy érzed megoldódna minden problémád?
Szerintem legelőször is belül, a fejedben kell rendet rakni. Gondold át alaposan az egész életedet, ülj le egy papírral a kezedben és írd fel ezekre a pozitív tulajdonságaidat, amiket szeretsz magadban. Ha épp el vagy kenődve erre mindig vissza tudsz nézni és ebből erőt tudsz meríteni. Tűzz ki magad elé célokat, és írd is le ezeket! Kezdetnek kicsi, elérhető célok legyenek, mint pl. az, hogy minden nap rászánsz fél órát a testmozgásra.
Értékeld át, hogy eddig miket csináltál az életedben, ami a múlthoz tartozik azt zárd le és nyiss teljesen új lapot! Mélyedj el magadban és találd meg mi az ami igazán érdekel, ami motivál! Biztos van ilyen csak még nem találtad meg.
Ne félj, nem vagy lekésve semmiről 20 évesen, előtted az élet! Tudsz változtatni mindenen ami zavar, csak akarni kell!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!