Félek, hogy beöregszek, mit tegyek ellene?

36 éves vagyok. Egy unalmas hivatalban dolgozom. Testvérem Budapesten él és egyébként ő is befásult. Barátaim lemorzsolódtak. Egyedül nevelem az 5 éves kislányomat. Rokonok nem járnak, igaz, nincsenek is. De nekem jó, mert van tesóm. Féltem a gyerekemet, hogy neki rajtam kivül nem lesz senkije, ugye se tesó, se senki. Nekem kell ugye a Világa lennem. Egy vidám világ. De én már poénkodni sem tudok, mert nincs is kikkel, nincs családunk, társaságunk. Félek, hogy elfelejtem még azt a kevés kis poénképességemet, ami eddig volt. És igen. Vessteek meg érte, de a kislányomat is féltem, hogy mivel ide nem jár senki, nem tanulja meg milyen vendéget fogadni, mások előtt szerepelni, elmesélni valamit, egy jó kis társasági beszélgetés nem lesz a mi kis kettős családunkban. Úgy érzem magam, mintha mi ketten egy dobozban élnénk, ahonnan nincs kiút és be sem akar nézni senki sem. Közben kint meg mindenki életében zajlik az élet. CSak mi lakunk egy lakatlan szigeten. Én nyitott vagyok az emberekre, figyelem hogy poénkodnak, beszélgetnek, de ezt otthon nem tudom az 5 éves lányommal gyakorolni, mert ő még nem mindenben partner. Mivel 36 éves vagyok, pasi meg sehol, testvéremár hogyan lenne? Ne, ne tanácsoljátok, hogy járjunk gyülekezetbe, mert ott a közösség, stb. Oda nem szeretnék. Bocs, ha ezzel megbántottam valakit.