Van nalam nagyobb gyoker?

Sziasztok!

19/F vagyok es egy szerencsetlen kis pocs vagyok. Egyszeruen nem tudok elni.

Azt hiszem, hogy a szuleim nagyon-nagyon elbasz..tak a nevelesemet. Mindig feltettek, egy csomo gatlast ultettek el bennem, 8 altalasonig meg kisergettek az iskolaba, nem hagytak onallosodni, mindent megcsinaltak helyettem.

Mar talan 4 eve nem voltam sehol sem a sulin kivul. Ha elszeretnek menni valahova, vagy ha hivnak valahova, azt mondom ra hogy nem megyek. Egyszeruen nem merem megkerdezni a szuleimtol, mert akkor meg utalom ha visszakerdeznek, vagy erdeklodnek. Ha veletlenul kimozdulok, akkor meg elkezdenek gunyolodni, ugyhogy inkabb nem megyek sehova, egyebkent sincs hova, nyilvan egy baratom sincs, senki sem beszel velem, keptelennek talalom magamat az eletre.

Egy igazi vesztes vagyok. Mar emberek koze is nehez menni, meg mar alig erzem magamban az eletet, hulla sapadt vagyok, faradt, depresszios. Mar csak fekszem vagy ulok egesznap, nem vagyok kocka, heti parszor gepezek.

En nem szeretnem ezt tovabb folytatni, nem hinnem hogy ezen tudok valtoztatni, vagy megis? Mert az ott kezdodne hogy elszokok itthonrol es hatra hagyom ezt a szar eletet, es akkor majd csodalkozhatnak hogy miert... de nem fogom sajnalni oket, hiaba szeretnek. Szabad szeretnek lenni, ha az utcan lakok az sem erdekel. Ha elmultam 18 eves ugye oda mehetek ahova akarok, nem hurcolhatnak vissza?

Az iskolarol annyit, hogy jarok, buktam parszor, meg 2 evem van az erettsegiig..Dolgozni nem megyek.

Koszonom!