Mi a teendő ha legyőztem a korlátaimat?

nincs cél, nincs semmi, csak üresség és ez az üresség mélyebb most mint azelőtt mert elvesztettem valakit akit nem kellett volna, de nem baj, túltettem magam rajta.

a kérdésem.

mit tegyek nem félek senkitől, most már a lányoktól sem, sajnos, régen féltem és volt mitől féljek, de most már nem félek tőlük sem, ismerkedni nem tudok mert nincs ismeretségi köröm.

tehát kilőve a csajozás.

őszintén szólva, tudom mit kell tennem, eljárni "közösségekbe stb) de hova hol az a bizonyos közösség?

merre, hány méter?

hova menjek ahol barátokat tudok szerezni?

nem tudom.

és elég hülye gondolatok járnak a fejembe?

pl olyanok ha már nincsenek korlátaim és legyőztem minden félelmemet, hát akkor legyőzöm a halált is....pl na ezt nem írom most ki.

amit szeretnék.

barátokat, barátnőt meg amik ezzel járnak.

mit nem szeretnék, megint korlátok közé szorulni, még sosem éreztem magam ilyen szabadnak és ilyen erősnek.

de félek, hogy ezt a szabadságot és ezt az erőt a depresszió megint szétfogja verni és elpusztítja.

félek, hogy ez ez lesz és még egyszer nem leszek ilyen erős és ilyen szabad.

valamit tennem kell itt és most, már nem félek találkozni neten idegen emberekkel és ezt 1 lánynak köszönhetem, igen 1 lánynak, és meg is köszönöm neki Lia, köszönöm, ezt hagyta rám, ezt az erőt.

a bátorságot, de félek, hogy elvész.

tenni szeretnék, végre zavart kelteni, én is szeretnék lenni valaki, valami aki fontos másoknak, akarom, hogy szeressenek, akarom, hogy utáljanak akarom, hogy függjek és, hogy mások függjenek tőlem, ember akarok lenni eddig szellem voltam.

de félek, hogy a depresszió győzni fog és az amit elterveztem a halál legyőzéséről, ne adj ég ne adj isten, megteszem.

tehát a 2. kérdésem.

hova menjek ahol velem egykorú fiatalok vannak?

most késélen táncolok, elég 1 picit letérnem és végem.

most vagy soha, tehát minden segítséget és tanácsot szívesen fogadok.

21f