Van itt még olyan huszonéves fiatal aki emiatt zárkózik be?

Sosem voltam nyitott az emberek felé,ugyanakkor mindig megválogattam a barátaimat, és sose voltam nagy társasági egyén. Kiközösített voltam mindíg is-Voltak barátaim,akik szép lassan koptak le,míg végül kettő maradt,abból az egyikkel már rég annyira megromlott a viszonyom,hogy feladtuk a barátságot,de ő volt az egyik legjobb barátom. Most maradt egy barátom,és őis már akkoris a 2 legjobb barát közé tartozott amikor a másik is még megvolt. Szóval most ő az egyetlen megmaradt barátom,aki a legjobb barát is egyben. Nah ez érdekes mondat lett. :D ővele jól elvagyunk, de hiányzik magam mellől egy barátnő.. annyira vágyom rá,mégsincs önbizalmam,ezen a településen ahol élek nincs kedvem már ismerkedni,mert terjesztenek az emberről össze vissza,mindenki ismer mindenkit. Ezért nincs is egy olyan ismerősöm se akivel köszönőviszonyba lennék,csak a legjobb barátom. De én egy barátnőre is vágyom,és jövő év Szeptemberétől megyek továbbtanulni remélhetőleg. De addig is folyamatosan a bezártság,miközben élni szeretném az életem,és nem azon kattogni,hogy mennyi fiatal érzi jól magát. Elment az életkedvem,egésznap csak ülök a szobámba,és olvasok. Szeretek olvasni,eltereli a gondolataimat,de egy idő után az egésznapos olvasás nyomasztó.. meg itt a net,amin 10 perc alatt végigfutok, és néha egy két filmet megnézek.Januártól rendszeresen szeretnék sportolni is,mert egy darabig működött,és elterelte a sok kotyvaszt a fejemből,csak mostanra abbahagytam.Sok minden szeretnék csinálni,ugyanakkor nincs kivel. Mert a legjobb barátom sme kérhetem meg,hogy mindenhova jöjjön velem el ,meg nem akarom,hogy úgyérezze kihasználom.. Lehet sokatoknak tűnik panaszkodásnak,de azért irtam ebbe a topikba,hátha van még valaki aki hasonlóan érzi magát,és el lehet vele erről beszélgetni

20/F.