Vannak itt olyan emberek, akiknek szűk/nincs baráti körük, mert túlságosan komolyak és igényesek ahhoz, hogy beolvadjanak?

1. Nem vagy társasági ember

2. Nem bírod az emberek többségét

3. Nincs ötleted pénz nélkül szórakozni

4. Nem hiányzik a társaság

5. Nincs empátiás készséged

6. Nincs közös érdeklődési köröd senkivel

7. Nincs közös tulajdonságod a többi emberrel

Ellenben lenézed a többi embert, aki nálad állítólag butább – ezt persze Te állítod.

Ezt egyetlen szóval lehet jellemezni: ANTISZOCIÁLIS

Persze, nem akarod elfogadni, de attól még ez az igazság és ezt Te is pontosan tudod legbelül.

Válasz 1. Képtelen vagy beilleszkedni a társaságba

Válasz 2. A többség sem bír Téged

Válasz 3. Szegényes a fantáziád

Válasz 4. Te sem hiányzol a társaságnak

Válasz 5. Hiába várod az empátiát a többségtől, mikor Te sem vagy képes erre

Válasz 6. Túlértékeled magad, Te is csak ember vagy, éppen csak nem találkozol elég emberrel, lásd: V1. és V4.

Válasz 7. Te csak azt hiszed

Akivel jól megérted magad, pont olyan antiszociális, mint Te, hiszen „similis simili gaudet”. Elég sokáig leszel még magányos – kb. életed végéig. De fel a fejjel! Ez senkit nem zavar, hiszen nem érdekled az emberek többségét.

Tippjeim: azt a kevés embert, akit érdekelsz, becsüld meg jól! Ha bajba kerülsz, más úgysem fog segíteni. Ne zavarjon a pénz hiánya! Menjetek el naplementét nézni, kavicsot dobálni, egymást szótlanul bámulni, kézimunkázni, fiúkról beszélgetni (csak röviden, lényegre törően, tudom, zavar a sok beszéd), nézzetek együtt művészfilmeket ingyenes torrentoldalakon, írjatok verseket és regényeket, kiránduljatok a peremkerületekre gyalog, cáfoljátok meg a relativitáselméletet az aktuális fizikai kutatások eredményeinek segítségével!

Ez csak pár ötlet, ha kell még, szívesen segítek.