Nincs senkim, nincs önbizalmam, tanácstalan vagyok. Mit tegyek?

Új iskoládban,vagy munkahelyeden még nem próbáltak közeledni hozzád?

Merre laksz, kérdező?

Ne sajnáltasd magad ettől nem lesz jobb az biztos

nem kell hinned Istenben, elég, ha magadban hiszel, és nem táplálsz magadban haragot. van közeli ismerősöm, aki kiskorában vesztette el a szüleit. Senki nem mondja, hogy könnyű, mert nem az, nem ismerünk Téged, csak igyekszünk segíteni, mindenki a maga módján, itt az oldalon. egy igaz barátság kialakulásához idő kell, de sokszor évekkel később kiderülhet, hogy a barát, mégsem barát. Bárhol legyünk, bárkivel, mi mindig egyedül vagyunk, és csak magunkra számíthatunk. Az emberek, barátok, szerelmek jönnek, és mennek az ember életében,nem tudunk tenni ellene. aki igaz barát(ami elég ritka a mai világban)azok megtalálnak minket, és mi is őket. Persze, ha a magányunkba költözünk, nem adunk lehetőséget, hogy megtörténjenek a dolgok. Ad ki magadból az elmúlt évek fájdalmait. éld meg a fájdalmaidat, ne nyomd el őket, mert az soha sem jó!!!Írd ki magadból, az az egyik legjobb segítő. nem szabad lebecsülnöd önmagadat, hiszen nem vesztél el, tanulsz,fejleszted a tudásodat, és biztosan vannak céljaid is, ne add fel, engedd, hogy igazán megismerjenek az emberek, hogy úgy tudjanak elfogadni, aki igazán vagy! Aki tovább megy, azt ne sajnáld, és ne szomorkodj miatta. aki marad, vele építhetsz, de fontos, hogy megtaláld a barátságokban is az egyensúlyt! Fel a fejjel