Nem bírom tovább, ahogy bánnak velem az emberek, szeretnék ugyanolyan ember lenni, mint mások, mit tehetnék? 18/F

Furcsán viselkednek velem az emberek. Fiatalok nyomoréknak néznek, elfordulnak tőlem, utcán a felnőttek és a fiatalok is néha rendkívüli módon megbámulnak. Ha valakivel megpróbálok megismerkedni, összehaverkodni, mindig kudarcot vallok. Főleg a fiatalok viselkedése esik rosszul, ahogyan egyszerűen rám tekintenek, úgy mint valami leprás undorító senkire kb. legalábbis így veszem észre. Arra vagyok jó nekik maximum, hogy legyen kin rosszindulatúan röhögni, meg pletykálkodni a háta mögött.

Teljesen egyedül vagyok, és nem másokat hibáztatok, tudom, hogy biztos velem van a baj, de nem tudom mi, pedig egy csomószor ezen gondolkodok. Elmondani őszintén meg senkinek nincs ideje, kedve.

Mit tegyek, hogy megértsem mi az emberek gondja velem, és hogyan változtassak rajta?