Miért van manapság annyi kiábrándult magányos ember? Lehet ehhez köze a rossz iskola rendszernek? Illetve a nagyon profit orientált munkahelyeknek? Mit lehet tenni?

na ezt fejtsd ki kérlek,ennyiből nem értem mit szeretnél pontosan.

A munkahelyeknek pláne. A rengeteg elfoglaltság eléggé leépíti az emberi kapcsolatokat. De nyilván más összetevők is bőven szerepet játszanak a folyamatos individualizálódásban, mert relatíve újkeletű a jelenség.

második vagyok:a harmadiknak igaza van.ha gürizel a munkahelyeden és alig kapsz pénzt akkor nem vagy megelégedve tulajdonképpen semmivel,mert nem tudod ellátni a családodat sem,és nem tudsz kikapcsolódni és feltöltődni,stresszessé válsz,a csodálatos dolgokat elhanyagolod és végül ott találod magad hogy nincs miért éled..pedig van..mindenben megkellene látni a szépet,a pozitívat.sok embernek viszont nem ilyen a szemlélete,nem is csodálom az miatt mert feladták már a céljaikat a reményüket a szebb holnapban..pedig nem kellene..és reformálódni kellene..teljes egészében.a gyerekeknek pedig nem azt kellene látniuk évről évre hogy hanyatlik az ország..Európa,sőt az egész világ..kivéve a Távol-Keletet.Tőlük kellene tanulni!!csak ameddig az emberek nem vevők az ujdonságra a próbálkozások mit sem érnek..egy ufo támadás vagy valami nagy katasztrófa amelybe több milliárdan belehalnának,lehet hogy jól jönne,de csak azért hogy az emberek észbe kapjanak és ne sajnáltassák magukat..most nem azért mondom ezt mert több milliárd ember van akit utálok,nem nem azért,de egyszerűen nem tudok választ erre a roppant érdekes kérdésre.bizonyára beszélni kellene erről.mivel fogadom hogy nem sok ember beszél a mindennapjaiban ezekről a dolgokról.annál inkább arról hogy xy mit csinált,és hogy milyen roszz ez meg az meg amaz..

részben igaz amit mondasz,de ez csak 1 szelete a problémáknak.maga a társadalom is rossz irányba mozdult el,és ez is kihatással lehet.meg hát a szokásos hétköznapi problémák... de erről még sokat tudnék beszélni és szerintem mások is.

Nem akarok anyagiasnak tűnni, de én a pénztelenséget látom sokszor a háttérben, és az azt követő féltékenységet és irigységet.