Mit csinálhatnék?

Nincsenek igazi barátaim, nincs senki akire számíthatok, akivel bármit meg tudnék beszélni. Tudom, hogy senkinek sem vagyok az első, legfeljebb a 10. Mondták már, hogy menj oda valakihez és barátkozz, de én nem tudok... nem is szeretek idegenekkel szóba állni, minek is hiszen én sem akarnám, hogy odajöjjön valaki vad idegen hozzám és beszélgessen velem. Beszélgetni sem szeretek, mindig ideges leszek ha beszélnem kell, mert félek, hogy esetleg valamit rosszul mondok és hülyének néznek vagy elfogy a téma és csönd lesz ami kínos számomra. Akarok barátokat meg nem is, mindig elhagynak és megbántanak, de tudom, hogy magányos farkasként nem juthatok előre, barátokra szükség van. Általában mindig visszahúzódom és nem is veszem ki a részem a közösségből. Csak néha hívnak bulizni, a családomban nem bízok senkiben és már alig van bennem remény, hogy ezen lehet még változtatni...