Pártalálásnak könnyen kéne mennie?

Nekem is nehezen megy. Pedig sokan csodálkoznak, akik látnak élőben, hogy nincs pasim. (Ami már önmagában mutatja, mennyi a buta ember, de ezt most hagyjuk.)

Meglátsz, okénak tűnik minden. Beszélgetünk, még okébbnak tűnök. De lassan ismerkedem. Nem vagyok olyan, aki vonzódik kizárólag a külsőhöz. Meg kell ismernem a másik embert. Szerinted hány férfi hajlandó ismerkedni, *valóban* ismerkedni szex előtt?

Ha normális lennék, lehet könnyebb lenne. Ha akarnék gyereket, akkor is lehet könnyebb lenne. Ez annyi mindentől függ.

#5

Tipikus női tanácsok, amikbe már számtalan férfi bukott bele.

#7

Vagyis se szexet, sem pedig gyereket nem akarsz. Akkor mi is az, amit nyújtanál egy férfi számára?

8, szexelek, csak miután megismertem a másikat.

A férfiak ennyit akarnak? Baszni és kölyköket?

Hogy lenne könnyű egy ennyire atomizálódott világban párt találni? Még barátot találni is piszkosul nehéz, nem hogy párt.

Rengeteg a red flag.

Nálam pl red flag-ek:

- dohányosok alapból kiesnek, az emberek XX%-a ilyen

- többszerelműek X%(?) és az egyéb szexuális különbözőségek

- technokraták XX%

- pártkatonák XX%

- hülye művészeti ízlés XX%

- eltérő életvitel XX%

- eltérő értékrend XX% (még a legközvetlenebb hozzátartozóimmal sem egyezik: apám, anyám, testvér, stb.)

Ezeket (meg még egy csomó egyéb fontos szempontot) összegezve kijön, hogy jó esetben X%-a az embereknek az, akivel hosszútávú baráti viszonyba tudnék kerülni. A párkapcs értelem szerűen még ennél is kevesebb.