Valaki még rohadt magányos rajtam kívül?

Pocsék testben pocsék országban élek.

Betegséggel együtt ami tart amíg élek.

Barátok nincsenek, mióta van a betegségem, barátok nincsenek társas kapcsolataim nincsenek.

Szóval azt várom, hogy ha édesanyám meghalna, végre fejbelőném magam

Magányosnak érzem magam- korábbi életszakaszaimban sosem volt rám jellemző a magány. Ezért is van, hogy elgondolkozom azon, hogy magányos vagyok e most valóban, vagy csak így érzem..- van elég sok, elég jó, tartalmas, mély baráti kapcsolatom, velük vannak jó programjaim, séta, kiállítás, kirándulás, kávézó, koncert stb. DE- nem vagyok párkapcsolatban és nem tartozom közösséghez, nincs egy baráti társaság most, akikkel rendszeresen utaznánk, körbebringáznánk a Velencei tavat vagy elmennénk evezni stb..

(ok, még van egy baráti csoport akikkel pár havonta szabadulószobába megyünk) de a fentiek mellett mégis magányosnak érzem magam. Mit lehetne tenni? Keresni valami hobby kapcsán közösséget? Természetjárás, filmnézés, vagy más érdeklődés, vagy sétacsoportot vagy táncot.. (nő)