Így nem lehet barátnőm??

Majd jönnek az ítészek és jól leoltanak, hogy megfelelési kényszert ébresszenek benned.

Nyilván nem szerencsés így élni, de nem ismerem és a többi válaszadó sem ismeri a körülményeket és a részleteket, így nem is lenne ildomos ítélkezni, véleményt alkotni.

Ha egy lánnyal igazi, mély érzésű, őszinte kapcsolat bontakozik ki (értsd: nem egy elvárásokkal teli beképzelt luvnya vagy egy aranyásó a csaj) akkor miért ne lehetne barátnőd, mex nem tudod magadhoz felvinni. Egyelőre.

Az igazi párkapcsolat arról kellene, hogy szóljon, hogy segítik, stimulálják, támogatják egymást a felek, nem pedig a lehetetlen elvárásaikkal csak szakadékot mélyítsenek egymás között.

Simán el tudnék képzelni egy olyat, hogy emberünk megismerkedik egy helyes, aranyos, kedves lánnyal, aki bemutatja őt a szüleinek, a srác is bemutatja anyukájának a leányzót, mindkét család szemszögéből full legálban nyomják és adott esetben akár a srác anyukája, akár a lány szülei elmennek egy pár órára otthonról, hogy a fiatalok együtt lehessenek, aztán ha komolyodik a dolog, a fiú és a lány közösen bérelhetnek valamit, ahol elkezdhetik az életüket.

Ez miért lenne ördögtől való?

"adott esetben akár a srác anyukája, akár a lány szülei elmennek egy pár órára otthonról, hogy a fiatalok együtt lehessenek"

. Nálam 100%, hogy kapitulálna az Ezredes, ha ilyen körülmények között kellene teljesíteni...

Egyébként meg ez mehet oda-vissza: nem lehetetlenebb elvárni, hogy legalább az anyjától külön szobában éljen valaki, mint azt elvárni, hogy a másik lemondjon a nyugodt és intim együttlét lehetőségéről.

Egyébként semmi elítélendő véleményt nem fogalmaztam meg a Kérdezővel szemben, biztosan megvan az oka, miért így tud élni, de reálisan nézve elég jelentős a hátrány. És a Kérdező sem fejtette ki, ő egyáltalán hogyan képzelné el, hogyan működhetne, ha kettesben akar lenni a lánnyal. Ezek a dolgok elfogadhatók tinikorban, és ott működhet önmagában a "kedves lány" mantra, de felnőtt korban egy kapcsolat ennél komplexebb, nem csak az érzelmektől működik, hanem hogy ki mennyit tesz bele, mennyit tesz azért, hogy minőségi időt töltsön el együtt a két ember, és nem utolsósorban, mennyire tudnak egy közös jövőt létrehozni.

25 évesen elképzelheted az életed önállóan. Megismerkedhetsz valakivel akivel közös életet és közös jövőt, közös otthont, családot terveztek.

Ennél kevesebbel ne érd be! Mindenki megérdemli a boldogságot ami nem egyenlő a futó kapcsolatokkal.

Keress magadnak családi életet élő férfi példaképet, ha neked nem lett volna eddig.

szerintem simán lehet barátnőd

azok a nők ítélnek így el akik a lakóhelyedre meg apucira pályáznak