Tiszta őszinteséget kérek.€&@?
Ellöktem magamtól a barátaimat, nem éreztem már velük jól magam.
Megláttam mindenkiben a rosszat, és ezért egyedülivé tettem az életemet.
Először magamba fordultam, 3-4évig nem nyitottam senki felé. Most sokkal önorientáltabban, de újra képes vagyok barátkozni, viszont elakarom kerülni aki csak lehúz, keresztbe tesz.
Sosem találtam olyan barátokat akiknek hasonló lenne a felfogása mint nekem.
Nem tudom mihez kezdjek, sosem volt gyerekkori barátom ami sokáig tartott volna, a leghosszabb barátságom is 3 évig tartott (amit barátságnak hívhatunk)
Nem értem miért végződnek a kapcsolataim mindig sehogy.
Barátnő téren mindig akkor volt barátnőm amikor a lány kezdeményezett. Lehet többet kellene magamra koncentráljak.
De szeretném a tanácsokat meghallgatni. Köszönöm.
válasza:
válasza:Nekem is ez van. De én már nem is keresek senkit. Jó nekem így.
Aki néha szimpatikus, hasonló hozzám azzal sose kerülünk közel egymáshoz,mert senki nem nyit vagy egyikünk sem veszi fel/tartja a kapcsolatot. Valahol sajnálom de feladtam, így is tudok élni.
válasza:Lehet, hogy egy jobb pszichológus, vagy szakpszichiáter ezekre jobban tudna válaszolni.
Itt sok minden lehet ok, meg okozat, amik ebből így nem derülnek ki feltétlenül.
És olyan barátokat, vagy olyan embereket se találtál, akiknek hasonló a felfogásuk mint neked? Ami... azért fura, mikor olykor mindenfélék is tudnak hasonlóakat találni maguk köré, vagy valami
válasza:Mi a kérdés?
Egy öntelt suttyónak tűnsz, lehet nem véletlen, hogy nem barátkozik veled senki, akit te érdemesnek tartanál rá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!