Azon gondolkoztam, hogy 35 éves vagyok?

#10-essel egyetértek - a kutyában nem lehet csalódni.

A többiekkel nem. Nincs olyan, hogy igazi. Nincs olyan, hogy majd jön valaki, akivel minden mindig szuper lesz! Azzal értek egyet, hogy önismeretre lenne szükséged, hogy például te miért érzed azt, hogy nem vagy szerethető. Innen ered minden, mert ha van egy ilyen mély meggyőződésed, akkor ehhez választasz társat tudat alatt. Aki már az elején sem tisztel, nem vesz komolyan és visszaigazolja azt, ami a mély meggyőződésed. Önismeretre lenne szükséged, ennek sok útja van, bármelyiken érdemes elindulni, hogy feldolgozd az eddigi kudarcaidat. Ha eddig nem sikerültek a kapcsolataid, akkor természetes, hogy elment a kedved és próbálod elfogadni azt, hogy már sosem lesz jobb. De ne tedd. Ne is tétlenül az igazira várj, mert ha te nem változol, ha a saját mintáid nem változnak, akkor minden további kapcsolatod hasonló véget fog érni. Nehéz út, mert a saját hibáiddal, gyengeségeiddel kell majd szembenénzni, de más megoldás szerintem nincs.

Én megértelek. Mármint én is korod béli vagyok, csak férfi kiadásban. Viszont nálam volt egy komoly kapcsolatom, amibe bele tettem minden tőlem telhetőt és hát nálam be is bizonyosodott az, amiről te is értekezel.

Én sem akartam gyereket, de becsúszott és nem volt olyan szörnyű, mint azt képzeltem. Sőt, sosem bánom meg már ezután mindazt, ami történt, még ha vállás is lett a vége, mert a két gyerkőc léte önmagában nem engedi, hogy bánkódjak a múlton.

Viszont magamról én csak így tanulhattam meg, hogy hát szar ezt így leírni, de nem tudok annyit bele tenni egy párkapcsolatba, mint amennyit egy másik fél érdemelne.

De figyelj csak! Emberek vagyunk.

Hibázunk, tanulunk, nevetünk, sírunk, magányosak vagyunk és néha hülyeségeket is csinálunk. Ezt jelenti embernek lenni. Nem mindenki szép okos, erős, ügyes. Jogunkban áll hibázni és tévedni. Ezt jelenti embernek lenni és minden hibából és tévesztésből lehet tanulni. Nem attól vagy ember, hogy van egy párkapcsolatod vagy vannak gyerekeid. Az állatok egy része is párban éli le az életét és szaporodik. Nem, te attól vagy különleges az élőlények sokaságában, hogy ember vagy. Nem is akár milyen szerencsés ember, hiszen a földön eddig élt kb 100 milliárd emberből te benne vagy abban a kivételes 7%-ban, amelyik életben van. Ráadásúl magyar is vagy, tehát örökölnöd kellett a szívós géneket. Találékony vagy. A környezet rendezésének képességével vagy megáldva. Uralkodhatsz a növény és állatvilág felett, mert értelem szorult beléd. És tanulhatsz, fejlődhetsz, énekelhetsz, rajzolhatsz, számolgathatsz. Gyűjtögethetsz és tékozolhatsz. Mindent megtehetsz, ami az életet szolgálja és legfőképpen szerethetsz. A szeretet pedig ingyen adható és korlátlanul hatalma van az embernek adni belőle embertársának, növényeknek és állatoknak egyaránt. Hatalmad van, amit látásmódom szerint odafentről adtak az embernek. Az ember fiának és lányának hatalma van a megbocsátásra, kegyelemre és az önzetlenség minden formájára. Hatalmad van egy egyszerű mosollyal vagy egy figyelmes gesztussal egy kicsit jobb hellyé tenni a világot még akkor is, ha egy büdös panellakásban élsz. Hatalmad van nemet mondani és ha ennek tudatában vagy, akkor van igazán hatalmad igent mondani.

Plusz ajándékba kaptad a tűz képességét. Nem csak a fizikai tűzét, hanem a lelki tűzét is. Egyszeri vagy a világon, egy megismételhetetlen érték. Mindegy az, hogy kövér vagy-e vagy csontsovány, ezek a hatalmak és képességek a bírtokodban vannak. Tovább megyek: Akkora szerencséd van, hogy a mai korban élsz, hogy az eszméletlen, hiszen akár a telefonod segítségével is hatalmadban áll, hogy lelket önts embertársadba még ha az a világ másik felén él is.

Te is kedves kérdező és minden olvasó egy igazi csoda. Nem kell a múltban sem a jövőben élned, hanem élhetsz itt a mostban is. Hiszen a szavakat tettekre váltani mindig csak a mostban lehetséges. Ez a legfontosabb, amit tudnod kell.

Olvastam a kérdésed. Ilyeneket írtál bele, hogy: "14 éves korom óta" "1 éve" "5 év múlva" "40 évesen" "20 évet együtt lennénk.."

Lelkem, adok egy baromi egyszerű tanácsot, ami megváltoztatja az egész életed: Ne ilyen hatalmas időintervallumokban gondolkodj, mert az idegileg kiakasztó. Csak egyetlen egy nap számít: A mai nap.

Persze tervezni érdemes és a mult történéseiből érdemes levonni a tanulságot, de neked csupán egyetlen egy napra kell mindig koncentrálnod és az pedig pontosan ma van. Ma tedd bele magad a napodba, ma hozd meg a mai nap döntéseit, ma legyél ott száz százalékban. A mai napból úgyis átalszol 7-8 órát, tehát csupán 16 órában kell minden téren beletenned magad a napodba és nem túlélni, hanem megélni azt. Éjjel meg úgy is feltöltődsz.

És tudd, hogy a kimondott és leírt szavaknak van a világon a legnagyobb erejük. Úgyhogy én ezekkel a szavakkal tettem bele a mai napodba a mai napomon a maximumot. Így-is úgy is ma olvasod el amit írtam, úgyhogy nagy bakot nem lőhettek még akkor sem, ha neked holnap lesz a mai napod.

Kérdező! Te egy csoda vagy és ideje lenne, hogy ezt te is észre vedd.

Legyen ez hátralevő életed első napja. :D Pacsi

"Nincs olyan, hogy igazi. Nincs olyan, hogy majd jön valaki, akivel minden mindig szuper lesz! "

Na, itt a lényeg, hogy szerintem sokan rosszul fogjátok fel ezt az igazi dolgot! Nem, nem lesz mindig minden szuper, sőt! :)

Az igazi nem a tökéleteset jelenti, hanem azt, akivel az életed hátralevő részét el tudod képzelni, akitől gyermeket is akarnál akkor is, ha előtte egyáltalán nem akartál soha!

Jön valaki, aki lehet elsőre nincs is készen, aztán megismered, megszereted, felfedezed benne a csodát és a szemedben ő lesz a nagy ő, akivel együtt és egymáshoz csiszolódtok. Akinek adni akarsz és nem csak kapni. És idővel szépen eggyé váltok.

Az igazit nem lehet készen megkapni, azért dolgozni kell, energiát befektetni és nem pedig csak elvárásokat.

Meg kell látni a hasonlóságokat a másik emberben és nem a különbözőségekre fókuszálni. Mindenkinek vannak hibái és ezt el kell fogadni.

Szóval ha valaki a tökéleteset keresi, akkor egyedül marad, mert olyan nincs.

Adjátok lejjebb az igényeket, válasszátok ki a legfontosabb tulajdonságokat, amelyekből képtelenek vagytok engedni, de a többit meg felejtsétek el, engedjétek el a korlátokat és keressétek meg a jót a másikban - találni fogtok, csak ne adjátok fel! :)