Más talált kiutata egy rossz életből?

Nagyon elfáradtam és nem tudom mit kellene tennem. Lassan 30 éves férfi leszek és boldogtalan az életem.

Rossz gyerekkor (bántalmazás, szegénység). Ebből ki tudtam törni de nyomott hagyott rajtam. Visszahúzódó, önbecsülés hiányos, introvertált vagyok aki nehezen nyílik meg másoknak.

Nem lenne nagy gond velem, diplomás vagyok, normális munkám van, átlagosan nézek ki, normálisan keresek, vannak barátaim tehát az életemnek ezen a részével nincs gond de mégsem éreztem magam sosem boldognak. Mindig csak hajtottam azért hogy egyszer majd boldog lehessek de sosem jött el ez a pillanat és mostmár teljesen belefáradtam az életbe.

Nem szeretem a munkám, nincs semmi ami igazán érdekelne (sokat próbáltam keresni ilyen dolgot de nem találtam). Gyűlölöm magam, ahogy kinézek, hogy nem értem el többet, hogy nem vagyok jobb és úgy érzem elment mellettem az életem. Az utolsó kapcsolatom ami másfél évig tartott, abban mindent beleadtam utolsó esélyként de kiderült, hogy a lány csak a kapcsolatot szerette és nem engem. Ez volt az utolsó dolog amit még el tudtam viselni.

Sokat próbáltam tenni ez ellen de nem találtam az utam. Nem tudok kötődni a barátaimhoz, nem érdekel az utazás, nem köt le már semmi hobbi. Nem segített a pszichológia, sem az önfejlesztés.

Szét vagyok zuhanva teljesen és már minden erőmet felemészti, hogy ezt titkoljam a barátaik vagy másol előtt.

Nem tudom mit tehetnék de már elegem van az életből. Bárki volt már hasonló helyzetben? Hogyan jutott ki belőle? Mit kellene tennem?