Mi lehet a gond egy olyan emberrel, akit senki se szrret és soha se nyitnak felé?

Ápolt vagyok, tanult, igyekszem kedves is lenni, mégis taszítom az embereket. Néha kajla vagyok, szókimondó, hebrencs. Gimiben ezt betudtam annak, hogy magamnak valő voltam, aztán fősulin hiába nyitottam mások felé, leráztak, gondolom a nem túl menő külsőm miatt. Sose hívtak bulizni, se moziba, se sehova. Aztán munkahelyeken sem ment az ismerkedés, nem is igen nyitnak felém. Szóval levegőnek szoktak nézni és általában nagyon komolynak és magamnak valónak könyvelnek el elsőre, holott szükségem lenne hasonló érdeklődésű emberek társaságára vagy olyanokra, akikkel lehet szórakozni.