Képes leszek változni/változtatni valaha? 26/N

Az emberek többsége szerint sajnos borzalmas a személyiségem. :( Tudom, hogy egy nebáncsvirág vagyok, aminek következtében sokszor az lesz, hogy vagy kihasználnak, vagy rajtam töltik ki az agressziójukat, nárcizmusukat, felsőbbrendűségi érzésüket mások, egyszóval manipulálható vagyok. Bizonyára óriási szeretethiányom lehet, ha minden kedves szóért képes lennék ugrani. Csakhogy ehhez meg kéne találni a megfelelő embereket, akik egyszerűen nincsenek.

Úgy érzem a fiatalok 90%-ánál minimális tolerancia van és nekem kell kitapogatni, milyen témákról lehet egyáltalán beszélni, vagy kioffolnak teljesen. Persze meg kellene tanulnom fele annyi mondatban elmondani a véleményem. Messengeren jellemzően nem is ír vissza senki semmit, ha kifejtek valamit. Egy lány akivel egész jóban vagyok azt mondta, a messenger nem erre való, ezt muszáj elfogadnom. Ja, csak ha xy-t felhívni nem lehet, mert annyira rugalmatlan, hogy nekem kell hozzá alkalmazkodni állandóan, akkor kicsit nehéz.

Egyébként klinikailag depressziós vagyok. Tudom, az ilyen embereket messze elkerüli, aki teheti, mert rengeteg olyan ember van, aki a vacak világ ellenére sem omlik össze és van annyi rezilienciája, hogy nem akar beszélni se arról, ami van, mert elvileg nincs értelme, nagyon kicsik vagyunk ahhoz, hogy változtassunk. Akkor minimum ne sírjunk miatta, élvezzük. Nehéz. :( Nehéz, főleg ha annyira nem vet fel a pénz, hogy lazán eljárjak edzeni, vagy bármit csinálni. Mindig van mire eltenni.

Én már azt sem tudom a terapeutám mit fog velem kezdeni, mert nagyon nem vagyok jól. Ezzel kvázi alkalmatlan is, hogy esetleg beilleszkedjenek, szeressenek. :( Nem akarok senki terhére lenni, de az is nagyon fáj, amikor nem tartanak többre egy éretlen kamasznál, csak azért, mert úgy érzem nem tudok bármit magányosan megoldani és az érzelmi zsarolás is nagyon fájdalmas, főleg munkahelyen.

Pl: az egyik kolléganővel egyszerre mentünk volna el ebédelni. Egy rendezvényről megmaradt pár süti, a hűtőben volt, gondoltam bekapok pár falatot, vagy valami. Erre azt mondta menjek el a kajáldába inkább és egyek valami normális ételt, mert sok lesz a dolog délután. Mondtam neki, hogy leesett a cukrom, mert 5 orája nem ettem, majd rendelek valamit, ami 1 óra alatt jön meg. De hogy akkor is menjek el enni valamit, ami normális.

És én tudom, ez arról szól, hogy nem akart velem egy légtérbe se lenni, pedig aznap 3 mondatot se szóltam hozzá.

:( Higgyétek el, ebben csak él volt, semmi gondoskodás. Vagy manapság normális elküldeni valakit a légteredből?