Amióta meghalt, azóta fokozatosan összeomlik minden emberi kapcsolatom? (!)

2 éve halt meg a legjobb barátom, haldokolva is engem hívott fel utoljára. Olyanok voltunk egymásnak, olyan erős és kölcsönös emberi kapcsolat volt köztünk, amit se előtte, se a halála óta nem tudok megélni senkivel sem. Amióta meghalt, azóta tapasztalom illetve azóta tudatosul bennem az, hogy az emberek, akiket ismerek, akik a barátaim, valójában cserben hagynak, nem számíthatok rájuk, csak akkor törődnek velem, ha valamire szükségük van. Ha nekem van szükségem lelki segítségre, akkor szétszélednek. Amióta a legjobb barátom meghalt, azóta fokozatosan átértékelődnek bennem az emberi kapcsolataim, és csalódott, frusztrált vagyok, mert rádöbbentem arra, hogy senki sincs akire számíthatnék. Nem az van, hogy azt szeretném, olyan legyen valaki amilyen ő volt, hiszen pótolhatatlan, hanem nagyon lehangoló a tudatosulása annak, hogy az emberek nagyon nagy többsége az emberi kapcsolatokban az alapvető elvárásokat sem teszi meg, viszont fordítva elvárják ezt. A gyászon túl vagyok, felfogtam hogy nincs többé, hogy nincs mély emberi kapcsolatom mint amilyen vele volt, de ahogy írtam, tudatosul az, hogy milyen emberek voltak/vannak körülöttem, és a legfájóbb azt kimondanom, hogy senki sem kivétel. Úgy érzem, fokozatosan minden emberi kapcsolatom összeomlik. Elért a magány, és kezd maga alá gyűrni, kezdek bizalmatlan lenni az életemben jelen lévő emberekkel, már nem osztom meg magam velük úgy, ahogy szoktam. A gondolataim, érzelmeim, megosztására, vagy a segítség kérésemre értem ezt. Elvagyok egymagam, de iszonyat hiányzik egy mély, tartalmas emberi kapcsolat. Már egyre elkeseredettebb vagyok, nincs motivációm, nincs lelkesedésem, és az egyetlen megnyugtató és emberileg biztonságot adó érzés az, ha a rossz napokon amikor nagyon magányos vagyok, arra gondolok hogy volt egy igazán mély emberi kapcsolatom ami kölcsönös volt. Viszont a jelent azt már kb sehogy sem viselem, max eltűröm. Ti hogyan tettétek túl magatokat azon, amikor tudatosult bennetek az, hogy egy ember sincs akire biztonsággal, mindig számíthattok?