Nem akarok utcára menni. Hogyan csillapíthatnám ezt a vágyat?
Alapjáraton baromi jól érzem magam egyedül itthon a saját dolgaimmal, viszont minden tavasszal, amikor elkezdődik a jóidős szezon, és elkezdenek kirajzani az utcára az emberek, én is vágyok arra, hogy valakivel elmenjek valahova, viszont barátaim nincsenek. Haverjaim vannak, de ők meg a saját baráti körükkel vannak elfoglalva, nem is tartjuk úgy a kapcsolatot, egyedül meg nem merek elmenni még a szomszéd településre sem.
Szóval, nem sajnáltatás meg semmi, de hogy öljem ki magamból azt, hogy ha meglátok valaki(ke)t az utcán mondjuk egy étterembe menni vagy bárhova máshova, akkor bennem is előjöjjön a vágy hogy én is mennék? Mert amúgy nem akarok, csak ugye az ember társas lény.
Szerintem nem te is tudod, hogy a kérdésed nem az a kérdés amire valójában választ szeretnél kapni.
Nem gondolom, hogy ezt ki lehet ölni vagy ki kellene. minden embernek más szinten van szüksége szociális kapcsolatokra. És igen van, hogy a legintrovertáltabb emberben is felmerül az igény arra, hogy más emberek társaságában legyen. Lehet azért érzed azt, hogy nem is akarod valójában mert nem volt még igazán pozitív élményed egy ilyen kimozdulas alkalmával
Én sem szeretek egyedül mászkálni sehová városba sem csak max a fontosabb dolgokat bevásárlás stb.
Csak úgy simán kimenni sétálni nekem is kellemetlen. Még a termeszetben is frusztrált vagyok egyedül.
Tökéletes megoldás erre a kutya. Bárhová megyek és jön velem a kutya telejsen felszabadult vagyok. Elmúlik minden frusztráció. Sokszor vittem magammal autóval is, szeret autózni.
Viszont sajnos már öreg nagytestű kutya nem bír sétálni nem sok van már neki hátra hamarosan én is bajban leszek. 27f
Van a családban kutya, de nekem inkább nyűg, mint megoldás. Nem az enyém, én simogatáson kívül nem foglalkozok vele, aranyos de örökké ugrál meg szaglászik így kicsit tartok tőle, és az a baj, hogy ha elvisszük itt a környéken sétálni, akkor ugatnak a kutyák, meg csúnyán néznek a környékbeliek, plusz van ahol ki is jön 1-2 vadabb állat.. Nem hiányzik az életemből.
1) Teljesen jogos amit írsz, többen javasolták már hogy menjek el és beszélgessek egy pszichológussal, de nem akarok ezzel foglalkozni. Nem érzem, hogy számomra ez teher lenne, tök jól érzem magam így is egész évben, csak ebben az egy-másfél hónapban szar, aztán beáll egy szintre és jó lesz újra. Ha ki is beszélném magamból, akkor sem érezném szükségét ahhoz hogy bárhova eljárjak. Amennyi hülye van a világon.. Néha még dolgozni is félek bemenni, nem tudhatom kikkel utazom együtt.
Kezdjük ott, hogy hány éves vagy és milyen nemű? Szüleiddel milyen a kapcsolatod? Testvéred/unokatestvérek?
Ha még a húszas éveidben jársz, lehetsz útkereső/kapunyitási pánikban szenvedő, stb.
"Amennyi hülye van a világon." - Írtad. (Könyvtárba eljárhatsz. Antiszociális viselkedésű ismerőseim nagyon jól érzik magukat ilyen helyeken. Szeretnek olvasgatni.)
"Nem tudhatom, kikkel utazom együtt". - mintha üldözési mániának tűnne, ez a tagmondat. "Néha még dolgozni is félsz bemenni"???
Nem túl bizalomgerjesztőek ezek a sorok...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!