Hogyan tudnék nyitni, mit rontok el?
20 éves fiú vagyok. Külhoni magyar, kisvárosban élek.
18évesen munkába is álltam, amit nagyon szeretek, jól is keresek vele.
Viszont alig van barátom.
A munkám során nem érintkezek emverekkel, ha igen, azok idős 50-60éves emberek.
Az álltalános iskolás barátságok szinte teljesrn megszűntek, közös érdeklődés hiánya miatt
A középsulis baráságok is elég gyengék. Nagyon jól indult, de egy nagy törés miatt ez is kis híjjan kudarc
3 fiú van, akikkel barákozok, ezek is ebből a középsulis osztályból.
Ha nem jártam volna suliba általános után, konkréttan nem lenne kivel beszélnem.
De ezek a fiúk nem a városomban laknak, ami nem is probléma hisz van autó és tömegközlekedée is.
Viszont sokszor feleslegesnek érzem magam, hisz állandóan csak én kezdeményezek, mindig én megyek hozzájuk, sokszor lemondják hogy nem érnek rá.
Konkréttan a munkán kívül csak az olvasás és a divat köt le.
Az országomban nincs is magyar nyelvű könyvesbolt, így kénytelen vagyok magyarországra utazni emiatt.
Sokszor próválkoztam már random ismerkedni ott is, pl könyvesboltban, kajálás közben féretettem a gátlásaimat és odaültem egy egyedül lévő korombelihez de semmi.
Neten is ismerkedni próbálok a környékbeliekkel és gyakorin is próbáltam már. De pár nap után már érdektelebek lesznek nem is érdeklődnek, semmi.
Egy jó baráságért én hajlandó volnék sokat tenni. Ha messze lakik, éb hajlandó vagyok utazni. De ő is tegyen meg értem ilyesmiket.
Magamról: kedves, empatikus fiú vagyok. Eldogadó, szeretem ha valakinek van egyénisége. Szeretem ha valaki felvállalja magát, nem a társ.elvárások ak akar gör sösen megfelelni. Okosnak tartom magam, sokat olvasok, jól tájézkozott vagyok. Szociológia és krimi/thrillereket olvasok főként. Nagyon szeretem a divatot fiú létemre, szeretek vásárolni, érdekel a gazdaság, pénzügyek. De a mindennapi témákról is jól elbeszélgetek. Szeretem a politikát, szeretem az emberi kapcsolatokat elemezgetni. Környezet és állatbarát is vagyok. Szeretek jókat beszélgetni, iszogatni, eszegetni.
Magas, vékonyabb fiú vagyok.
Átlagosnak tartom magam, néha az emberek szerint szép vagyok.
Én inkább átlagosnak mondanám, de szeretem a bókokat.
Ha valaki hasonló helyzetben van, agy esetleg szívesen beszélne velem, az írjon!
De csak olyanok írjonak akik komolyan gondolják a társalgást, nem csak el akarnak ütni egy unalmas fél órát
Természetesen beszélhetünk instagramon is, ha valakinek úgy jobb, ha archoz kötheti a beszélgető társát...
Illetve várom a válaszokat, hogy vajon miért nem megy a barászerzés nekem.
válasza:Mert érdektelen az emberek.
Elsorolják a bánatukat, sajnáltatják magukat és ennyi.
Ha ez magtörtént nem is akarnak beszélgetni, ismerkedni.
Vagy ha sikerül is közös nevezőre jutni, találunk közös témákat, 3-4 nap után már nem is nagyon írnak, csak annyit,
"hát én nem tudok mit kérdezni"
válasza:Pont azokat keresem, akik nem ilyenek. Akik tényleg szeretnének barátkozni.
Csak kevés sikerrel.
válasza: válasza:Nem veled van a baj, egyszerűen nem nyitottak az emberek a barátságra, mindig csak a saját érdekük nézik.
Ha gondolod szívesen megismernélek, nem fogok eltűnni, viszont jelen helyzetben Magyarország elhagyása nem megoldható. Természetesen ha vége lesz ennek a helyzetnek, nem okoz gondot, amúgy szeretek utazni.
válasza:én 29 éves vagyok srác vagyok, és sok ponton megtaláltam magamat a leírásodban. Gyakran érzem a magányt és a meg nem értettséget, az emebrektől való különbözőséget. Ennek orvoslására sajnos recept nincsen. Hiába mondja valaki, hogy "változz meg", a személyiségjegyeit az ember nagyon nehezen tudja levetkőzni. Tetszik benned, hogy próbálsz változtatni, és az önbizalmad is a helyén van.
20 évesen van jól fizető munkád, autód, rendezett családi kapcsolatod, valamint művelt is vagy. Ez szerintem máris négy olyan dolog, melyekkel nem sokan rendelkeznek ebben a korban (és később sem).
Azt javaslom, ne görcsölj rá a barátszerzésre. Jönni fog az magától, hidd el. Persze most azt kérdezed, hogyan. Megértem a kérdést, hisz a jelenlegi élethelyzeted valóban nem ad sok lehetőséget az ismerkedésre. De nem fogsz örökké itt dolgozni. Egy idő után lehet, elgondolkozol majd az egyetemen, vagy azon, hogy a fővárosba költözz. Ez pedig okvetlenül kitárja majd előtted a lehetőségek kapuját.
Addig is: ne gyötrődj és ne törődj a magánnyal. Ha tudsz angolul, hallgasd meg az alábbi dalt. Ha pedig szeretnél beszélgetni, írj nyugodtan nekem! Megtapasztaltam már én is egyet s mást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!