Segítene rajtam, ha lenne társam? (26N)

Eddig 2 hosszabb kapcsolatom volt, 16-19 éves koromig, és 21-24 éves koromig. Most 26 éves vagyok.

Az első kapcsolatom előtt úgy elvoltam magamban. Mikor összejöttem az első barátommal, akkor nagyon motivált lettem arra, hogy jobban figyeljek magamra kívül-belül, jobban működtem. Sajnos nem passzoltunk össze, elhidegültünk egymástól és szakítottam. Nem szomorkodtam amiatt, hogy vége, jobb volt nélküle. Abban a 2 évben nagyon szétszórt voltam, nem volt motivációm semmire. Akkor vágytam társra, de nehezen találtam megfelelőt.

Majd megismertem a következő barátom, és szintén sikerült összekapnom magam, élveztem az életet, sokmindent csináltam és a párom felnézett rám emiatt. Ebből költözés miatt távkapcsolat lett, szintén elhidegülés és szakítás.

Eldöntöttem, hogy egyedül maradok egy darabig, építem a karrierem és megpróbálok a saját lábamra állni, majd ha már független leszek, akkor leszek nyitott egy társra. Szakítás után volt egy rövidebb gyász időszakom miatta, de aztán elkezdtem magamra fókuszálni. Az elején jól ment, de sajnos nem tartott sokáig. Azóta is (2 éve) úgy érzem, hogy csak vergődök, nincs motivációm semmire, még a karrierépítés sem érdekel, a barátaim is egyre kevésbé érdekelnek.

Nem érzem azt, hogy megvesznék amiatt, mert nincs barátom, különösebben nem is vágyok rá, mert jelenleg nincs megfelelő partner jelölt. De megpróbáltam elgondolkodni a motiválatlanságom és érdektelenségem okán, és csak ezt találtam. Amikor volt mellettem valaki, még a rosszabb kapcsolati időszakokban is, akkor 110%-on pörögtem, amikor meg nem, akkor épphogy 1%-on. De lehet, hogy pont csak véletlenül jött ki így a dolog...

Jelenleg magamra se ismerek, egyre kevésbé vagyok az a motivált, tettre kész, pozitív személy, mint régen. Szerintetek segítene rajtam egy kapcsolat? Jót tenne, ha elkezdenék ismerkedni? Vagy próbáljam megoldani egyedül, hogy visszaszerezzem a motivációm?

Nyilván nem ugranék bele hirtelen egy kapcsolatba, csak ha úgy gondolom, hogy működne. De már 2 éve még csak nem is ismerkedem és mindenkit visszautasítottam úgy, hogy nem ismertem őket és esélyt se adtam, mert annyira úgy gondoltam, hogy egyedül kell "építkeznem".

Mi a véleményetek? Mit lenne jó tennem?

26N