Szerintetek rosszabbul jártunk azzal, hogy már nem élünk közösségekben?

Okés. Akkor megkérdezem hogy miért?

Azok az ismerőseim akik vidékről jöttek be Bp-re azok inkább a vidéket preferálják.

Gondolom a nagyvárosban van több munkalehetőség, plázák meg bulizóhelyek.

Más pozitívum itt nincs. Magas ingatlanárak. Ha bérelsz az is sokba kerül.

Levegő, fény, hangszennyezés.

Bunkóbb emberek (Ezt mondom úgy hogy törzsgyökeres budapesti vagyok)

Ja, én a kintről be dolgot a kertre értettem, hogy ha lenne kertem, nem mennék ki, mert azért jöttünk be a házakba, mert a szabadban rossz volt.

Engem a bulizóhelyek nem izgatnak, de autóm nincs, és tetszik, hogy 2 percre patika, bolt, minden. Nem vagyok kertes házas típus. Szeretem a nagyvárosokat.

"A legvégén mindannyian egyedül fogunk meghalni."

Egyedül halunk meg, az egy dolog.

De az élet nem a meghalásból áll, hanem előtte van 60-80 éved amivel kezdhetsz valamit. És ott akárhogy nézzük a nagyja rajtad áll. Rajtad múlik, hogy bizonyos határokon, kereteken belül hogyan éled meg.

A halálod pillanatában már tök mindegy, hogy éltél.

De amíg élsz addig nem mindegy, hogy élsz.

"mindenki boldogabb volt"

Hát ez relatív, ki mennyire volt boldog. Főleg egy faluban ahol mindenki mindenkiről pletykál, mindenkit elkönyvelnek valahova ahol ott marad élete végéig. Régen sem volt semmi sem másképp.

Másrészt ma is lehetsz boldog, ma is kialakíthatsz magad köré olyan közeget, csoportokat amikben jól érzed magad. Munkahely, család, hobbi, stb.

"Azt mondják hogy kb. 150 fő az a szám amikor még mindenki mindenkit ismer a faluban."

Én nem azt mondanám, hogy mindenki mindekit ismer.

Inkább azt, hogy mindenki elkönyvel mindenkit valahova és mindenki úgy gondolja, hogy tudja milyen a másik. Még akkor is, ha az valójában nem olyan.

Igazi rémálom.

14-es: Ja de azt elfelejted hogy az utolsó 10 éved gyakorlatilag a testi és szellemi leépüléseddel fog telni.

15-ös: Talán. Viszont nem mindig alakulnak úgy a dolgok ahogyan elterveztük.

Haverokat találni könnyű, barátokat nehéz. Lehet hogy a munkahelyeden jóban vagy a munkatársaiddal de ahogyan átmész egy másik céghez azok a kapcsolatok elvesznek.

"Ja de azt elfelejted hogy az utolsó 10 éved gyakorlatilag a testi és szellemi leépüléseddel fog telni."

És ez hogy jön ide?

Attól még ugyanúgy számít, hogy éltél.

"Haverokat találni könnyű, barátokat nehéz."

Ez mindig is így volt.

Csak szűk környezetben ha nem voltak barátaid, akkor csak a kiközösített élet maradt. A mai világban pedig sokkal tágabb lehetőségeid vannak ismerkedni, barátokat szerezni. Van lehetőséged váltani.

"Lehet hogy a munkahelyeden jóban vagy a munkatársaiddal de ahogyan átmész egy másik céghez azok a kapcsolatok elvesznek."

Lesznek viszont helyette más kapcsolataid.

Az élet mindig is ilyen volt, az ember az adott környezetén belül alakította az életét. Annyi a különbség, hogy van aki elejétől a végéig egy közegben van és van akinek folyamatosan változik a környezete. És a kettő között van végtelen számú átmenet.

Mi az hogy most nem élünk közösségekben?

Költözz el egy erdő közepére és akkor nem fogsz. Rövid időn belül meg is halsz.

Család, illetve városokba vagyunk tömörülve.