Szerintetek mennyire baj, ha egy nő a harmincas évei közepén még szingli?
34 éves vagyok, volt pár szerelmi kudarcom az utóbbi években, mert a saját önbizalomhiányom miatt rendre olyan pasikat választottam, akik vagy nem tartós kapcsolatot akartak, vagy csak kihasználtak. Nem vagyok erre büszke persze, mert ha kicsit okosabb lettem volna,és dolgozom magamon anno, már lenne férjem és kisbabám, viszont kezdem azt érezni, valamiféle presztizs lett egy nőnél, hogy ha a harmincas éveiben már elkelt, gyereke van, stb.
Fél éve komoly munkába kezdtem önmagam kapcsán, terápiára kezdtem járni, igyekszem minél többet sportolni, eljárni a barátaimmal, amennyire lehet, élni az életem, most szeretném például a karrierem is kicsit fellendíteni. Sajnos azonban egyre többször azt érzem, hogy már "kiöregedtem", és a korombeli pasik vagy már elkeltek, vagy a másik véglet, hogy inkább a húszas éveikben járó lányokat kedvelik, mert rendszerint arra lyukadunk ki ismerkedéskor, hogy "huh te biztos a korod miatt 1-2 éven belül már megállapodnál".
Sajnos az is előfordult, hogy az adott srác,akivel randiztam, már 38-9 éves volt, és inkább egy jóval fiatalabb lányt választott helyettem.
Emiatt túl sokszor érzem, hogy tényleg a húszas lányokkal szemben semmi esélyem, pedig egyetemet végzett, humoros, intelligens nő vagyok, igényes vagyok, odafigyelek magamra, és őszintén mondom, nem a herceget várom fehér lovon, vagy hogy bárki megmentsen, nem valami angyalarcú hollywoody-t színészreinkarnációt keresek, sosem voltam ez a karakter.
Valóban szeretnék kisbabát idővel, valóban öröm lenne megházasodni,de nem ez az első gondolatom, mikor megismerek valakit.
Másrészről azt is most már túl sok helyről kapom meg, hogy kicsúszok az időből, már meg kellett volna házasodni, és a barátaim közül is már mindenki elkelt, házasodik, babát tervez, lakást vesz, ilyesmik. Ezek a dolgok, bár igyekszem őket nem magamra venni, mégis nyomasztanak, mert azt sugallják, tényleg mintha elkéstem volna. Persze ha visszareagálok azokra a megjegyzésekre, amik bántóak, legyen az családtag vagy ismerős, a válasz nyilván az, hogy "áh csak azért érzed így, mert meg vagy keseredve", vagy összehasonlítanak Bridget Jones-szal és viccet csinálnak ebből.
De szégyellnem kéne magam, amiért még "nem keltem el"? Ekkora nagy baj, ha egy nő a harmincas évei közepén még nem állapodott meg? Mondjuk férjhez mehettem volna 18 évesen, elválok most, és akkor kezdhetem előről, az miért jobb?
Miért nem normalizáljuk végre, hogy tök oké 35-6 évesen házasodni és mondjuk 40 évesen vállalni az első babát?
Ami még pluszban nyomaszt, amikor olyan kezdetű cikkeket látok, hogy " az 52 éves Jennifer Lopez ennyire szexi" vagy "43 évesen szült Eva Longoria" vagy "ez a modell ennyire dögös 40 évesen". Miért? Egy nő szavatossága a 3. x után lejárt, vagy mit kéne gondoljak?
Mit gondoltok erről?
Köszi mindenkinek a választ előre is!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!