Mit tegyek ha olyan semmilyenek a napjaim?
21 éves srác vagyok, már dolgozom. Vannak barátaim, de viszonylag nem sokat beszélgetek velük. Amúgy érzelmileg nagyon nehéz eset vagyok, minden rossz extrém módon megvisel. Nemrégiben szakítottunk a barátnőmmel, maga a szakítás pillanata nem viselt meg, az utána következő napon kezdődött ez az egész. Olyan semmilyenek a napjaim, esténként általában szorongok, vagy ha nem akkor is olyan semleges az egész estém, nem jó a kedvem, csak úgy vagyok, egyik percről a másikra, alvásig.
Pedig jóban maradtunk az exemmel, minden nap beszélgetünk, és ismerkedek is más lánnyal, de így is olyan semmilyenek a napjaim, semmi életkedv, semmi életcél. Bár ha beszélgetek egyikőjükkel (tehát exemmel vagy akivel mostanában ismerkedem) akkor kicsit, vagy néha sokkal jobb a kedvem.
De egyszerűen nem tudom hogyan tudnék ezen az időszakon túllépni, persze nálam is vannak hullámvölgyek, van hogy teljesen jó a kedvem és van hogy bepánikolok és stresszelek. Volt már hogy Frontint szedtem be annyira erősen stresszeltem. A szakítás előtt semmi baj nem volt. Úgy érzem hogy tólléptem a kapcsolaton, de lehet hogy legbelül nem, mint említettem nagyon nehéz eset vagyok srác létemre.
Valakinek valami ötlete, tanácsa?
" Úgy érzem hogy tólléptem a kapcsolaton, de lehet hogy legbelül nem"
Nekem rengeteg ciklusom volt szakítás után, amikor azt éreztem, elengedtem, aztán mégse, aztán megint vágytam rá, aztán mégis teljesen leszartam. Nem számít, elengeded e vagy se, csak bocsáss meg magadnak és neki mindenért.
Nem kell "túllépni" egy időszakon sem. Tudom, nem direkt írtad így, de a szóhasználat elmondja. Amíg valamin TÚL akarsz lenni, el akarod hagyni, addig ott fog lebegni. Akármilyen problémával nézel szembe, azt kell megtanulni, hogyan legyél jól és elégedett benne, elfogadást, hogy az van, ami van, és a te részed az az állapot.
#1 Magamnak nem tudok megbocsájtani, mert úgy érzem hogy miattam lett vége, felé pedig nem volt és nincs semmi rossz amiért meg kellene bocsájtanom.
Igazából nem teljesen akarok túllépni rajta, a szép elmékeket megtartani, és őszintén ha a szép elmékekre visszagondolok az segít. De valahogy talán mégis túl kell lépni nem?
Először is hagyd a frontint.
Kezdj el edzeni, játsz videó játékokkal, nézz sorozatokat-filmeket, nézz vicces videókat a neten.
Kezd el képezni magad, pl nyelvtanulás stb
"De valahogy talán mégis túl kell lépni nem?"
Igen, ha úgy érted, h elfogadni azt, ami van. De neked nem kéne arra koncentrálnod, h túllépj. A hangyának se kéne arra figyelni, h megépült e már a vár amit épít, hanem csak dolgoznia kéne, belefeledkezve abba, mit is csinál.
" Magamnak nem tudok megbocsájtani, mert úgy érzem hogy miattam lett vége"
Érted amit írsz?
"Nem tudok bocsánatot adni, MERT miattam lett X."
De ez a lényege a megbocsátásnak. Hogy lett X, csináltál valamit, és megbocsátasz, még ha X-et is csináltál, még ha miattad is lett vége.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!