Vannak itt olyan nők is,akik tényleg szeretnének társat,vagy csak olyanok,akik elhúzzák a mézesmadzagot aztán sehol semmi?

Én tényleg szerettem volna, és találtam is. Itt a gyk-n. Nem játszmáztam.

Társkeresőre nem szerettem volna regisztrálni, ezért itt ismerkedtem.

De férfiak is vannak ám akik nem akarnak találkozni... Nagyon szépeket tudnak írni, hogy ők mennyire szeretnék ezt az ismeretséget átültetni a valóságba, mennyire várják a találkozást, aztán az utolsó pillanatban mégsem mernek.

Amit még ennél is több férfi csinál, hogy csak szeretőt akar itt összeszedni. Egyedülállónak hazudják magukat, aztán lebuknak.

Csoda számba ment amikor végre találtam egy normális férfit aki tényleg egyedülálló, tényleg társat szeretne, és tényleg hajlandó találkozni.

Próbálkozni kell és összejön előbb-utóbb.

Aki társat keres, annak van egy kép a fejében, mind külsőre, mind belsőre, hogy milyen embert keres. Van, hogy valaki külsőre tetszik, de 1 üzenetváltás után érezni, hogy nem passzoltok. Van, hogy üzenetekben minden szép és jó, tiszta lelki társak vagytok, csak aztán a külső nem passzol az ideához és ez agyonüti az egészet. De van, hogy már a személyes találkozóig jut az ember és egyszerűen nem működik a kémia.

Igaz sose társkeresőztem, de régen még sokan udvaroltak nekem neten. Volt egy srác, külsőre tetszett, jókat beszélgettünk, sőt egy városban is laktunk, elkezdetünk találkozgatni, már-már össze is jöttünk, majd az első csók olyan rémes volt, hogy ott azon pillnatban kiábrándultam belőle, egyszerűen onnantól kezdve nem tudtam elképzelni, hogy újra megcsókoljon, esetleg tovább menjünk a dolgokban.

Amúgy meg nagyon sok csaj csak önigazolásként mondják, hogy társat keresnek, hogy lássák mennyien írnak nekik, hogy még mindig kívánatosak idegenek szemében. Viszont nekik soha senki nem lesz elég jó.