Van itt olyan aki utál barátkozni és szeret egyedül lenni?
Soha életemben nem voltak barátaim és normális emberi kapcsolataim, a családomon kívül.
Egyszerűen nem érdekelnek mások. Jól elvagyok az én világomban.
Az új munkahelyemen is barátkozni szerettek volna velem, de én jól elvagyok magamban. Össze is barátkoztam valakivel, de most mindig meg kell várnom mikor megyünk enni vagy a buszra, és tehernek érzem ezt, én nem akarom ezt. Hogyan tudnám lerázni?
megmondod neki simán, én nekem van 1-2 barátom elég is. Nem értem azokat akiknek kell 20-30 barát...
Inkább pár kell nekem xD
Én lényegében szabotálom a kapcsolataimat, a kezdetleges barátkozásokat. Azt hiszik sokan, hogy imádok így élni, de valójában nem: vágynék a barátkozásra, de egyszerűen befékezek.
A munkahelyem, helyileg is most egy tök magányos területen van.
Amúgy én is ilyen vagyok. Nem szeretek kezdeményezni és másoktól sem szeretem, általában mindig felszínes kóstolgatás, mert senki sem mer barátkozni igazán (én sem, de engem nem is érdekel a kezdeményezés).
Annyit tudok mondani hogy kamuzd pl azt, hogy nem tudsz menni ebédelni, mert dolgod van, vagy később eszel/már ettél. Ha elégszer kamuzol, lekopnak, max kibeszélnek a hátad mögött h mi bajod van már és kész. Általában ennyire képesek az emberek csak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!