Miért nem indít az állam olyan tanfolyamokat,ahol ismerkedni, beszélgetni tanítják az embereket?

Pedig jó ötlet, van pár kissé demagóg válaszoló, de a rendszerváltás óta rengeteg a nem funkcionális család, az emberek eltávolodtak egymástól, sok a magányos ember...

Sőt mi több, talán még a kormány nagy céljának, a születésszám emelésének is jót tenne. Több párkapcsolat, több esély jövőbeli családokra.

#14

Nem ezt mondtam, hanem a 90-es években rengeteg gyárat, üzemet, céget zárattak be, adtak el, a gazdaság is visszaesett, ezért rengetegen lettek munkanélküliek, elszegényedtek, akár emigráltak, akár alkoholba menekültek, súlyos esetben öngyilkossághoz folyamodtak, ezek pedig hosszú távon rosszABBul működő családokat eredményeztek. Így jobb?

Minden tiszteletem, de nem tudom ezeket pontosan honnan szeded? Esetleg egy komcsi öregembertől?

A kilencvenes évek vadkapitalizmusában valóban fájdalmasan sok dolgot külföldi kézre játszottak, a bűnözés is félelmetesen megnőtt. Viszont a gazdaság egyáltalán nem esett vissza. A kommunizmus alatt hatalmas kölcsönöket vettek föl, amik már fenyegetően tornyosultak az ország felett. Sajnos ennek IS köszönhető sok rossz, ami a 90-es években és azóta is folyamatosan visszaüt.

Tényszerűen: az öngyilkossági statisztika 1985 óta folyamatosan javul! Nézd meg a KSH adatait, ha nekem nem hiszel. De a GDP-nek is nyugodtan nézz utána, mielőtt azt mondod, hogy visszaesett a gazdaság.

Tény és való, hogy egyesek leszakadtak a társadalomból (ld. hajléktalanság) amit nem is vitatok, azonban ez nem általános.

Saját bőrömön is tapasztaltam, hogy az az iszonyatos, szinte mindenkire jellemző teljesen általános szegénység folyamatosan javult a rendszerváltás óta, de nézz meg egy "szomszédok"-ot, a 80-as évek végéről, az egészen jól mutatja a helyzetet. Kempingszékek a lakásban, mindenki rohan, mert lehet kapni krumplit stb. de örülnek hogy tető van a fejük fölött, még ha kölcsönből is. Konkrétan egy csoki, egy gyümölcslé, egy banán akkora érték volt a 80-as években is még, ami már a 90-esben természetesnek számított.

a 80-as évek azt mondom már egész tűrhető volt, ezzel együtt. De a háborúkból, a kommunizmus pusztításaiból addigra is csak töredékekben sikerült újraépülni. Nem volt egy álom az élet az 50-es 60-as 70-es években sem... dohos, fürdőszoba nélküli lakások, társbérletek, ágyrajárók egy szobában nem tudom hány ember.

Olyan mesekönyv-szerű, amiket írsz és azt gondolom, hogy valakinek a nagyon szubjektív véleményére támaszkodsz, akinek jól ment a 80-as években, de utána nála beütött a krach. Szerintem hallgass meg más véleményeket is.

A válási statisztika azért romlott, mert elfogadottabb lett, hogy akit vernek, az elválik, stb. Nem azt jelenti, hogy régebben olyan jó volt minden házasság.