Introvertáltként mit tegyek?
36 éves F vagyok és sajnos eléggé introvertált személyiség. Nagyon szeretek egyedül lenni, legszívesebben az szabadidőm nagyrészét egyedül tölteném, elmélyedve a gondolataimban, túráznék, sportolnék, moziba mennék stb.. a problémám az, hogy a párom, akit szeretek szinte egyáltalán nem foglalkozik ezzel, hogy én ilyen személyiségtipus vagyok. A kapcsolatunk elején is már elmondtam neki, hogy nekem sok egyedüllétre van szükségem, hogy feltöltsem a lelki energiáimat és kiegyensúlyozott tudjak maradni.
Szerinte ez egy hülyeség és az élet nem így működik. Szinte soha nem tudok annyit egyedül lenni, mint amennyit szeretnék, mert állandóan nyaggat hogy vele legyek és ez a normális egy párkapcsolatban. Most már sajnos ott tartok, hogy haragszok rá, mert nem árultam zsákbamacskát, nem hazudtam, hogy minden percemben csak vele akarok lenni egész hátralevő eletemben. Még nem is végzek a munkámmal már hív, hogy mikor érek haza, amikor valamit csinálnék egyedül, amikor hazaérek, akkor megjegyzéseket tesz, hogy jó, hogy hazajöttem, menjek csak nyugodtan ő meg ellesz egyedül. Persze cinikusan, hogy ha el is megyek, akkor is egyen az ideg, vagy nem megyek el, hogy ne vitázzunk, de akkor úgy érzem megsemmisülök, mert nem tehetem amit legjobban szeretek.
Van egy 8 hónapos gyerekunk is, akit nagyon szeretek, sokat segítek is neki a gyerekkel kapcsolatos dolgokban. Viszont már kezdek nagyon szomorú lenni sokszor, mert nem látok ebből kiutat. Csak beáldozom a magam igényét az övékért. Olykor elutaznak az anyjához 1-2 hétre és egyedül maradok otthon. Akkor azonnal visszatér az életkedvem, feltöltődöm, vannak celjaim és kiegyensúlyozott vagyok. Nem akarom elveszíteni őket mert szeretem őket, de egyszerűen nem tudok így működni a kapcsolatban. Hogyan lehetne ezt a helyzetet megoldani? Van erre egyáltalán megoldás? Van olyan introvertált ember, aki átérzi a problémámat?
Olyan emberként írtam tanácsot, aki hasonló cipőben jár. Ezt kérted. Erre lepontozol, mert fáj az igazság. Ahogy tetted mindenkivel, aki olyat írt, amit nem akartál hallani.
Ragozhatjuk, fogalmazhatunk virágnyelven az eredményen nem változtat. Ez a nő nem érti meg és nem fogadja el, hogy mik az igényeid. Így, hogy még egy gyereket is a nyakadba varrt csak rosszabb lesz. Ahogy ő fáradtabb, nyűgösebb lesz a gyerek miatt (hosszú távon), úgy egyre jobban telepszik majd rád, egyre kevesebb időt ad neked, egyre inkább terrorizálni próbál majd, és észre sem veszi majd magát. Sőt meg lesz győződve róla, hogy ő az áldozat, mert te kivonod magad a dolgokból és rá marad minden.
Hiába vagy az a típus, aki meg akarja javítani (más kérdés, hogyan), ha ez a szándékod süket fülekre találni.
Menjetek el terápiára, ahol ellenőrzött körülmények között el tudod mondani a gondjaidat, hátha meghallgat és akkor valamit legalább felfog belőle. De kétlem, hogy ő ezt valaha el fogja fogadni. Tehát cseszheted, hogy neked a szándékod megvan a javításra. Ami úgy tűnik egyenlő azzal, hogy te kapd meg amit akarsz, ő meg valahogy idomuljon ehhez.
#9
Mi van a pontgyűjtéssel?
Megkaptad a választ, csak nem azt, amire számítottál.
A párod nem fogadja el, hogy mik az igényeid, annak ellenére sem, hogy egyértelműen kifejezted. Több megoldást is leírtam. Lelépni, elmenni terápiára, mert innen saját erőből pozitív irányba nem tudod elmozdítani a helyzetet. Nem azt mondtam miért szar. Te írtad le, hogy miért szar a kapcsolatod én leírtam, hogy így hiába agonizálsz benne, nem lesz jobb. Sőt... Tevőlegesen kell fellépned, ami fájdalmas lesz. Opcióid vannak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!