Hogy jöjjek ki ebből az állapotból?

oké, tételezzük fel, hogy lesz egy bnőd, majd egy szép napon megkérdezi tőled:

- Akarsz gyereket, ha igen mikor? Mert ő nála bizony ketyeg az óra.

- Hol és miből fogjuk felnevelni azt a gyereket?

- Ő bizony albérletbe nem fog gyereket szülni. Hogyan juttok saját lakáshoz?

- Hogy fogod eltartani 3atokat 1 fizetésből, míg ő otthon lesz a gyerekkel?

Szerinted egy bnő megoldaná a problémádat... való életben meg csak még több problémád lenne.

Szóval akkor 8 általánosod van csak? Akkor fejezd be a középiskolát, egyszerűbb mint gondolnád. Ha látják rajtad, hogy sokat tettél érte, hogy legyen érettségid, keresik a pontokat, szóbelin is segítenek, azon vannak, hogy minél jobban sikerüljön az érettségid. :)

Az tényleg rengeteget segítene, ha tornázni. Sikerélményed lesz, idővel látod az eredményét, amit persze mások is fognak látni, ettől több önbizalmad lesz, magabiztosabb leszel.

Ha van pénzed csináld meg a jogsit, az sem egy nagy ördöngösség, ezáltal is több önbizalmad lesz. Sok emberrel meg fogsz ismerkedni alatta, igyekezz barátkozni, légy nyitott! :)

Én a ,,Szorongástól az önbecsülésig” című könyvet olvasom, és nekem rengeteget segít, ajánlom neked is. :)

Az is sokat segítene, ha leírnád egy lapra, hogy milyen barátnőt szeretnél, egy másikra pedig azt, hogy te milyen ember szeretnél lenni. Azért abba is gondolj bele, hogy egy görnyedt, önbizalomhiányos, szomorú fiatal emberhez senki sem fog odamenni és leszólítani, még akkor sem, ha baromira jól nézne ki. Te sem szólítanál le egy olyan leanyzót, aki gyönyörű, de görnyedt, frusztrált, látszik rajta, hogy teli van lelki sérülésekkel.

Ha leírod egy lapra, hogy te milyen férfi szeretnél lenni, akkor jobban tudatosul benned, pontosan látod, hogy mit kell tenned, min kell változtatnod. Légy egy pozitív, életvidám, határozott férfi, akivel mindenki szívesen megismerkedne! :)

Nem a társ hozza a boldogságot, hanem a boldogság hozza társat! :)

Én vallásos vagyok, komolyan gondolom a hitem. Régebben én is depressziós voltam, volt hogy vagdostam is magam, egy komolyabb pszichés betegségem is kialakult, de Jézus kirángatott ezekből a szrokból, Nélküle nem sikerült volna! Vasárnaponta a templomban talalkozom az emberrek, tehát van egy állandó társaság, amit szeretek. Eljárok lelkigyakorlatokra, lélekben gyógyulok, formálódok és olyan emberekkel ismerkedem meg, akiknek hasonló az értékrendjük. Neked is nagyon jó lenne egy közösség! :)

Remélem tudtam segíteni és sok sikert neked!

Ui.: Hidd el, ha te mosolygós leszel, barátságos és pozitív kisugárzásod lesz, az emberek csak úgy csüngni fognak rajtad! :)

Utolsó hozzászólónak sok igaza van,de egyben nem osztom az álláspontját.Nekem öt éve akkor jött be az életembe a nagy szerelem,amikor magam alatt voltam, anyám éppen lerokkant, megszűnt a munkahelyem, és a lelkiállapotom meglátszott a kinézetemen is. Jött a szerelem,váratlanul,csodás volt, felhozott minden téren.Olyan boldog sosem voltam, mint akkor. És amikor minden a legszebb volt, három év után, elém állt és a mondta, jött egy idősebb férfi, aki őt elbizonytalanította. És a férfit választotta. Ugye, gondolhatjátok,mit éreztem....Idén álltam fel a padlóról, most jól vagyok, sőt, boldog. Sokat kértem Jézust is, ne hagyjon egyedul.

De bizony,ennél magányosabb nem lehetek....De mivel egészséges vagyok, hobbim van, azt hiszem, nem panaszkodom. De az, hogy a boldogság hoz társat nem minden esetben igaz !