Jogosan zárkózom el az emberektől?

25/F

Az én életem nagyon rossz, mondhatni semmilyen, teljesen üres.

Nincsenek barátaim, nincsen barátnőm, soha nem is volt.

Nem járok sehová, még Magyarországon is alig voltam valahol, nemhogy külföldön. Ennyi idősen már szinte mindenki járt külföldön és rengeteg helyen, illetve rengeteg sok-sok tapasztalattal rendelkezik, én meg semmilyen tapasztalattal sem rendelkezem az élet minden területén szinte.

Az másik dolog, ami bánt, hogy az érettségit sem fejeztem be, 8 általánosom van csak. Egy olyan munkahelyen dolgozom, ahová elég a 8 általános. Nos, és elzárkózom az emberektől, nem szeretném ha megismernének engem. Mert úgy érzem, hogy hozzájuk képest senki vagyok. Még semmit sem értem el az életben. Abszolút semmi sikerem sem volt!

Ha pedig azt kérdeznék tőlem, hogy idézzek fel az életemből egy boldog pillanatot, akkor nem tudnék felidézni! Egyáltalán nem!