Van bármi értelme élni?
Az a helyzet, hogy elég rendesen belefáradtam ebbe az életbe, pedig még csak 26 éves vagyok. Most jöhet az, hogy mit akarok 26 évesen, de akkor is ez a helyzet. Én már gyerekkoromtól a családi földeken melóztam mégis csórók voltunk, egyetem alatt is melóztam, hogy ne halljak éhen és most is melózok. Viszont egyszerűen nem látom értelmét. Mindig az volt a szemem előtt, hogy majd javul a helyzet csak dolgozhassak végre normálisan. Viszont rá kellett jönnöm, hogy az élet nem így megy, azért dolgozom ki magam, hogy teljen egy szoba bérleti díjára, a kajára és félre tudjak rakni havi max. 50 ezret ha tényleg semmi másra nem költök, de amint kell egy pl. új cipőt venni már nem is tudtam ennyit félretenni. Ha így haladok nyugdíjas koromra el is jutok oda, hogy összespóroljak egy kis panellakásra valót. Egyszerűen nem látom már értelmét a küszködésnek.
Nem tudom azt, hogy mások, hogyan másoknak hogyan van még meló után erejük bármilyen hobbit is csinálni, én örülök ha végre letudom a napi melót és marad este még 3 órám arra, hogy valamelyeset kipihenjem magam.
Mielőtt valaki rájönne a nagy igazságra, hogy magányos vagyok leírom, hogy én egyedül érzem jól magam és eszem ágában sincs kapcsolatot kezdeni. Tehát az, hogy egyedül lehetek végre az egyetlen pozitív dolog az életemben.
Ti hogyan nem akarjátok felkötni magatokat?
Pontosan. El kell felejteni az alkalmazotti létet. Főállás mellett 25e ért lehetsz már vállalkozó.. Angollal és egy laptoppal dolgozhatsz bárhova a világon, a magyar árak töredékéért. Csak eladható tudás kell, az meg összeszedhető a netrol.. p.:l udemy
Idehaza egy weboldalért ha elkérsz 250e-et akkor a vevők többsége húzza a száját, külföldiek egy ugyanolyan weboldalért lazán kifizetnek 1500 eurót és akkor még ár alatt is dolgozol. Ismerek embert ki 5000eurót kér egy webshopért.. és nem programozó.
#1 Örülök neki, hogy sikeres vagy és nem az a szánalmas fajta mint én aki gyakori kérdéseken sajnáltatja magát. Sajnos a válaszodtól nem lettem előrébb, hogy mihez is kellene kezdenem de legalább leírtad, hogy egy nagyon király csávó vagy. Mondjuk ez esetben kérdés, hogy akkor miért a "Magány, egyedüllét" topikot olvasgatod vasárnap délután.
Ne vedd sértésnek, de bármiféle építő jellegű kritikának vagy tanácsnak hálás lennék, de a válaszod csak öntömjénezés volt. Legalább akkor azt leírhattad volna, hogy milyen vállalkozásod van, hogy hogyan sikerült megcsinálnod azt, esetleg milyen tippeket adsz egy kezdő vállalkozás elindításához.
Hát akkor olvasd el újra, mert a lényeg az lett volna hogy ne itt vernyogj hanem tegyél valamit ami előre visz. Az mindegy hogy én mit csinálok, neked kéne kitalálnod hogy mit akarsz, de megint csak a negativitás..
Amúgy az emberek kategóriát nézem ahol ezt a szánalmat is felhozta és válaszoltam de kár volt. Milyen választ tudsz elfogadni? Hogy megmondjuk hogy legyél vízvezetékszerelő és szerezzünk kuncsaftokat meg pénzt meg barátnőt? Tegyél magadért talán
Engem elsősorban az tart vissza, hogy nem akarok rossz élményt okozni a halálommal a szüleimnek és annak a néhány embernek, aki közelebbről is ismer, nem is beszélve a több százezer forintos váratlan temetési költségekről.
Másrészt sajnos túlságosan gyáva vagyok ahhoz, hogy megpróbáljak végezni magammal, ráadásul amilyen ügyetlen és bamba vagyok, szinte biztosan elrontanám, aztán meg akár maradandó károsodással mehetnék a pszichiátriára, amiért önveszélyes vagyok és ezek után már nehéz lenne újrapróbálkozni. De még ha sikerülne is megtennem, aggódnék, hogy lelki traumát okozok annak az embernek, aki megtalálja a talán több napos holttestemet.
Mindössze az motivál, hogy már 27 év eltelt az életemből, szóval közel a felét már nagyjából letudtam, és minél idősebb az ember, annál gyorsabban telnek számára az évek, így azt a hátralévő legfeljebb 3-4 évtizedet már valahogy csak kibírom. Ezenkívül azért igyekszem tenni is érte, hogy ne tartson még sokáig ez az egész: mozgásszegény életet élek, egysíkúan és rendszertelenül étkezek, nem járok friss levegőre és napra, igyekszem olyan ritkán érintkezni emberekkel, amennyire csak lehetséges, mert azt olvastam, hogy a magány is rövidíti az életet. Remélhetőleg ezekkel a módszerekkel jó néhány évet le tudok faragni a hátralévő életemből.
#1/4 Szerintem elég jól megértettem a válaszodat ebből gondolom azt, hogy neked a kérdésemmel nem sikerült ugyan ezt megtenni. Ezért ha megengeded egy alternatív példát hoznék, hátha így már sikerül megértened. Tegyük fel, hogy van egy depressziós ember. Mondhatod te neki azt, hogy: "Figyelj haver az a te nagy gondod, hogy depressziós vagy, úgyhogy ne legyél az, nézz meg engem én se vagyok az és látod, hogy milyen király csávó vagyok". Csakhogy ez nem segít a depressziós emberen mert ezzel ő is tisztában van csak a mikéntjét nem tudja annak mégis hogyan változtathatna rajta.
Egyébként ha így tekintesz egy kérdésre, hogy "szánalom" akkor valóban nem kellett volna írnod rá, én ugyan is az öntömjénezéssel nem lettem előrébb te pedig csak az idődet fecsérelted el vele. Egyébként meg valóban ha megmondtad volna azt, hogy diplomás mérnökként hogyan tudnék annyit keresni, hogy előrébb jussak az életben azt megköszöntem volna. Ugyanis a fő gondom az, hogy agyon dolgozom magam és mégsem tudok előre lépni, de valószínűleg jobb mindkettőnknek ha ez ennyiben marad.
Van értelme mondjuk a tűzijátéknak ha amnéziás vagy és utána úgyis elfelejted az élményet és semmi maradadó nem marad.
Nincs nagyon.
Az életednek sincs igazán értelme.
Lényegében az emlékeid határoznak meg. Miután megszünsz létezni az elmékeid és minden más is megszűnik.
Maximum mások emlékeiben tudsz tovább élni, de az neked már nem adhat semmit.
Meg persze ők is meghalnak.
Majd az emberiségnek is valamikor vége lesz, sőt tudomány jelenlegi állása szerint az univerzum is véget fog érni valamikor vagy ha tovább él már teljesen más formában.
Szóval nem hogy neked nincs értelmed, az egész emberiségnek sincs értelme.
Te adsz értelmet a saját létezésednek, ami majd megszűnik veled együtt ... de ez van, ezt kell csinálni.
Eszembe jutott ez a vers:
Minden hiábavaló...
Azért ne kösse fel magát itt senki, ha nem muszáj...Nem habos torta az élet, az egyszer biztos, de próbáljunk meg kisebb dolgoknak örülni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!