Vannak olyanok, akik alapból szomorúak, lehangoltak mindig?

Én nem szomorú vagyok, hanem üres, de egyébként igen. Motiválatlan vagyok az esetek többségében, szeretek egyedül lenni és nem is szeretnék megváltozni.

Igen,sokáig kerestem magamban a hibát és próbáltam megváltozni.Szerencsére el tudtam fogadni magamat.

Én pont az ellenkezője vagyok, mindig jó kedvem van, rengeteget nevetek, hülyéskedek. Mikor beérek a munkahelyre kora reggel, mindenki álmosan végzi a dolgát Én akkor is hatalmas jókedvvel lépek ber és dobom fel a többiek kedvét. (Ilyenkor biztos azt gondolják, hogy üsd már le magad) Viszont jönnek olyan pillanatok nálam is mikor befásulok, életkedvtelen leszek, de ilyenkor mindig tudatosan teszek ellene, valamit másképp csinálok, hogy vissza jöjjön a jókedvem mert így sokkal jobbak a napok. Szóval csak fel a fejjel, nincs minden veszve, keresd meg a forrást és változtass. Menni fog :)