Szerintetek is furcsa lány vagyok ennyi idősen?
22 éves vagyok, a legtöbb időmet itthon töltöm egyedül a gép előtt és számítógépes játékokkal játszom. De nem azért mert olyan nagy függő lennék, inkább csak unalomból. Szívesebben tölteném valaki mással az időmet, de sajnos nincsenek barátaim, pedig rendes lánynak tartom magam. Szoktam néha főzni,sütni, de már szinte egyedül semmit nem tudok élvezni.
Még kapcsolatom sem volt soha. Találkozgattam srácokkal,de úgy éreztem csak ágyba akarnak vinni és türelmetlenek voltak. Aztán amikor időt kértem,leléptek és többet nem is kerestek.
Úgy érzem unalmas,egyhangú életem van és nem találom a helyem a világban. A tini éveim is szürkén,unalmasan elteltek gyorsan. A velem egykorúak már jóval előrébb vannak az életben ,mint én. Olyan mintha számomra megállt volna az idő,és még mindig 15 éves lennék.
Nem vagy furcsa szerintem. Társadalmi nyomás, hogy add oda magad egy szexéhes tini srácnak. Aki aztán végképp nem arra fog gondolni, hogy neked is jó legyen. Illetve, hogy gyereket szülj minél előbb a fent említett egyednek. Én pl unom már, hogy mindenki azt mondja utazz. A falra tudnék mászni tőle. Kinek van ennyi ideje, pénze hogy évi 6x utazzon külföld, belföld vegyesen.
De a munkahelyemen is az az értékes nő, aki még szingli és válogatva, de azért oda adja magát 1-2 férfinek.
Szóval, társadalmi nyomás az egész. Ezt kéne, azt kéne csinálnod ennyi és annyi idősen. De hol a garancia? Sehol. Senki se adja meg.
Szerintem élj úgy ahogy neked élhető ne kényszeríts magadra semmit se, ami nem válhat a javadra. Nem véletlenül van ennyi kiégett lelkibeteg ember.
A pasikkal meg annyit, hogy olyannal feküdj le akivel TÉNYLEG akarsz, mert begerjedsz tőle. A barát feelingeset elég csak akkor választanod, ha már idősebb vagy és kezdesz kiöregedni. XD
30/Nő
hasonlóan érzek, mint te
engem viszont nagyon bánt az egész helyzet, folyamatosan úgy érzem, hogy lemaradok valamiről, néha próbálok változtatni, de sokat szorongok így nem mindig sikerül
társaság nélkül nekem sincs sok kedvem mindenfélét csinálni, nem tudok úgy programokat élvezni, ha nem oszthatom meg valakivel
olyan, mintha megragadtam volna, pedig egyetemre járok és mellette kéne már alakítani az életemet, de nem megy, sokat vagyok otthon egyedül
nem hiszem, hogy furcsa vagy, szerintem sok embernek alakul úgy az élete, mint a tiéd különböző okokból
van néhány barátom, de nem beszélek velük olyan sokat, exem is van, mégse sikerült változtatnom az életemen
22l
Én is így vagyok, 27f létemre. Csak ritkán játszom az utóbbi időben, azt is nagyon egy nagyon konkrét témában. Nem vagyok nagy gamer.
Sajnos kezdek kiégni, belefáradtam a csalódásokba, vagy, hogy várjam a jobbat. De ki tudja... ilyen a remény...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!