Teljesen kivagyok, mi a helyzet velem?
Sziasztok, most lesz itt egy kisregény, remélem nem baj
Na szóval közel 20 éves srác vagyok, 0 ismerettségi körrel, ezért teljes mértékben az online világ része vagyok. Most épp új folyamatban vagyok, ami azt jelenti hogy nem látogatom meg a szórakozóhelyeket és barátait, mielőtt ezt megkapom
Évek óta egyenlő síkon mozgok a "csak vagyok" fogalommal
Szeretnék változtatni ezen, szoktam kijárni, sétálok, tehát a sablonok már megvannak
Úgyérzem rossz emberekbe futok bele, teljesen egyedül érzem magam, nincsennek barátaim, barátnőm, nem érzem hogy haladnék az "életemben"
Valami ötlet? Vagy pár biztató szó? Fogalmam sincs mi történik, de eljött egy pont, hogy azt mondom elég volt...
Köszönöm, ha elolvastad
Ha nem mozdulsz ki, senki sem fog becsengetni hozzád, hogy nem-e lenne kedved nem itthon ülni?
Debrecenben rengeteg program van, ahol könnyű ismerkedni, értelmesen időt eltölteni...
Milyen az érdeklődési köröd, milyen társaságban éreznéd jól magad?
Abban igaza van pár embereknek, hogy nem a "neten kell élni az életet".
Globális probléma az, hogy az emberek, főleg az egyre fiatalabb generációk nem megfelelően használják a netet.
Erről a szülő is tehet...
Egy erősebb pl: nem mindegy kinek a kezében van a fegyver s mire, mi célból használja.
A netet is lehet jól s rosszúl használni.
Tesóm németes volt,de angolt megtanulta kiválóan mmorpg-n keresztül játék társaitól. Játszottak, írtak és beszélgettek + csapat munka.
Részemről ihlet, inspiráció, tanulás, alapanyag rendelések s vállalkozás nagy része neten megy.
De teljes életet élek mellette.
Fontos az életünkben az, hogy megismerjük igazàn Önmagunkat.
Kik vagyunk kivül-belül.
Miket szeretünk, milyen erősségeink vannak, hogyan fejleszthetjük azokat... Stb.
Ennek a fejlődésnek a része a Gyerekkor, ami sajnos megszünni látszik.
Első sorban a gyermek és szülő kapcsolatok, törődés.
Hiszen a szülő vezeti bele a világba a gyermeket lépésről lépésre...
De sokan buknak el. Legtöbb esetben ingerlékenység, időt nem szánnak gyerekükre, a leglustább módot választják sok mindenben.
Pl hétvégi erdő túra a gyerekkel , helyette egyszerűbb tv vagy bármi más elektronika elé dobni kis nasival.
Ez csak az egyik kis morzsányi probléma a kezdetekkor.
A gyerekek nem szocializálódnak, nincsenek olyan helyzeteknek kitéve, ahol agyukat kellene mozgatni és döntést hozni, nincsenek hobbijaik... lassan pedig elvesznek a puszta létezésben is.
Nem egy emberben tártuk fel az igaz problémák gyökereit, ami az önismeret hiánya, személyiség fejlődés jelentős részei kimaradtak.
Az már egy nagyon jó jel, ha felfedezi az ember önmagában azt "de eljött egy pont....elég volt"
A változások itt indulnak, amikor az illető tudata úgymond "felébred".
Hiszen minden változás ott dől el fejben.
Ha szeretnéd bele mehetünk önmagad kielemezésébe.
Az se mindegy, hogy egyedül lassan haladva vagy kis kezdeti lökéssel rövidebb idő alatt éred el a számodra ideális állapotot, képet, jövőképet.
Tudok ajánlani pár oldalt, pár videót is kezdetnek
Sajnos ez generációs probléma. Egyszer egy csoporttársam fogalmazta meg találóan, hogy ül az egyetemen több száz másik hallgatóval és mégis olyan egyedül érzi magát. Online mindenki nagymenő, nagydumás de a valóságban senki nem tudja hogy kell nyitni egy másik ember irányába. Én is tapasztalok ezt a jelenséget, nagyon nehéz új barátokat, akár jó ismerősöket szerezni. Szerintem ha találnál egy olyan hobbit, sportot, akármit ami érdekel és esetleg vannak foglalkozások is, akkor már bekerülnél egy olyan közösségbe, ahol közel azonos érdeklődésű emberek vannak, így már könnyített lenne a pálya.
Valahogy most nagyon rossz irányba megy az emberiség.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!