Mitől lehet, hogy csak akkor igénylem egy férfi társaságát, amikor rossz passzban vagyok es kibillenek az egyensulybol, de amikor jól vagyok, akkor eszembe sem jut?

Mert negatív pillanatokban rájössz, hogy nincs senkid, akire támaszkodhatsz.

S a támasz sokak számára családtag, barát, de leginàbb egy megértő támogató pár (szingliként pedig ez ösztönösen jobban dominál)

Ezek is olyan kérdések, amiket igazából neked kellene legbelül megválaszolnod.

Pl egy esti kikapcsolódás egy séta vagy biciklizés alatt Te s gondolataid.

Nagyon sokan a mai világban nem gondolkodnak el dolgokon, önmagukon se.

Mit miért érezhetek vagy hasonlók...

Miért vagyok az aki?

Hol voltam, hol tartok, hova juthatnék, mit szeretnék, hogyan kivitelezhetem?

Legyen az karriertől kezdve a párkapcsolatig.

Ébredjetek emberek! :D

S ne csak legyenek, érezenek, elmélkedjenek!