Ha senki nem szeret és fáj ha mindent megteszek valakiért akit szeretek és ezért csak a bántást kapom, jogosan gondolkozom el azon hogy öngyilkos leszek?

Pontosan erről beszélek. Én azért ha tehetem, vannak, akiknek segítek. Ők nem értékelik, de mivel a családtagjaim, én örülök ha boldogok. Elképzelem, hogy milyen jó lehet nekik, így nem esik nehezemre. Bár nekem se viszonozza senki. De hova jutnánk, ha mindig ezen számlálódnánk...én a szüleim nyakán maradtam a gyermekeknél, mert elhagyott a párom. Heti szinten kétszer háromszor nyíltan vagy burkoltan odamondják, hogy útban vagyunk. Nem kívánom az érzést senkinek. Nem szólok semmit. Sírok, mikor senki nem lát. Attól, ahogy lehet segítek nekik.