Nektek mennyire számít az, hogy hol éltek?

Az eddigi életkörülményeimet írom le és az ebből fakadó tapasztalataimat.

Egy megyeszékhelyű városba költöztem suli miatt. És itt élek a mai napig. Albérletezek, így sok helyen megfordultam.

Eleinte mindig az "elit" negyedekben laktam. Jó környéken. De a lakások azok kritikán aluliak voltak. Hiába volt újépítésű lakásba, vagy történelmi emlékű épületbe, nem ismertem a szomszédaim, a lakókat. És senkit nem is érdekelt, hogy én odaköltöztem. Az első albimban 1 év után futottam össze az első emberrel a lépcsőházba. Tehát hiába voltam felkapott negyedbe, jó környéken, olykor panorámás lakásba... a lakás maga mindig nagy csalódás volt, trehány főbérlőkkel, akiket hidegen hagyott a kiadott lakás, és szinte érdektelen szomszédokkal, lakótársakkal. De a környék tiszta, rendezett volt.

Most egy éles váltás jött. Az új albink, egy ipartele közeli hely. Sok itt a balhé, kinn fekszik a város szélén. Kocsma, kocsma hátán. A környék is lepukkant, szemetes, és a lakásunk is egy kommunista időkben épített tömbház. Ellenben a lakás eddig palota ahhoz képest, ahol eddig laktunk. Felújított minden. Szép új bútorokkal, tágas hellyel... és itt van lakóközösség. Ismerem már az első héttől a szomszédaim, a ház "lelkét" aki egy idős néni, és amióta felhúzták a házat azóta itt lakik. Itt vannak gyerekes családok, kutyás családok. Az alsó szomszédom mindig küld valami finomságot fel nekünk. Szeretik, hogy mi lakunk itt, hogy érdeklődünk felőlük, hogy mikor ideköltöztem bemutatkoztunk. És én is szeretem, hogy ismerem a szomszédaim, kedvesek, segítenek, ha bajban vagyok (pl. elfogyott a sütőpor.)

Szóval összességében, én jobb szeretek a "rosszabb" környéken élni, ebbe a lepukkantabb házba, ahol kedvesek a szomszédaim és nagyon szép a lakásunk. Mint amikor a jobb környékeken laktam, szép házba, rendezett utcába, de szinte nem volt lakóközösség és a lakások is elég problémásak voltak.

Nagyon számít.

Én 30 évesen 7m2 szobát bérelek, lakótársat kerülgetek, zajosak a szomszédok, a ház is lepukkant. Néha az életkedvem is elmegy ha hazajövök és elgondolkozom, hogy van-e így értelme dolgozni egyáltalán.

Jelen esetben úgy vagyok, jó lenne egy saját kis ház valahol Agglomerációban, ahol nem megy el az életem utazással, de csendes környezetben magam lehetek.

Nagyon sokat számít a környezet.

PL mennyire esik kívülre és mennyire nyugis, vagy mennyire forgalmas, vagy mennyire van messze a városközponttól, hány perc alatt lehet akár gyalog is mindent elérni, ami fontos lehet; pl bolt (akár kaja, ruha, vagy kreatívos is) , posta, bank; vagy pl mondjuk ha valakinek van gyereke, tudhasson kint az udvaron is rohangálni egyedül:) Vagy pl jó ha van park meg fagyizó meg játszótér is azé még:D Meg még mit akartam... Ja amúgy kutyasétáltatós hely is igény szerint:D Ja meg még saját magunknak termelni, vagy pl mennyire érzi biztonságosnak a környéket az ember; szal ja igen, a gyerekeset kezdtem el, pl iskola, óvoda, meg ja igen, még a szülőnek a munkalehetőség is lehetőleg elég közel legyen. Meg pl nyugis hely legyen , de azért lehetőleg ne túl falusias, hanem olyan pont jó, olyan közép:) Budapest és egy kis falu közti átmenet pl forgalom tekintetében:) Meg pl nem szeretem, ha olyan öreges házak vesznek körül. Az tud szép lenni, meg meghitt hangulatos, ha pl csak egy van belőle a környéken, de ha az egész olyan, az már nem csábító, az már nem szép pl.