Elköltöznétek csak azért, mert hülyeségeket pletykálnak rólatok és irigykednek rátok a falubéliek?

én egy 13 ezres városban lakom (laktam, most egyetemista vagyok), egyik szülőm fizetése 200 ezer volt, a másiké ettől jóval kevesebb. mindig beosztottuk a pénzt, félretettünk, nem éltünk nagy lábon és megfontoltan vásároltunk. mikor elmentem albérletbe, megindult a rosszindulatú pletyka, hogy mennyi pénzünk van, de jól megy nekünk stb. a szomszéd állandóan anyum fizetéséről kérdezett konkrétan, a munkahelyén is meg akarták tudni, mennyit keres. minket ez nem zavart (vagyis zavart, de nem foglalkoztunk vele), ez a pletykálkodókat minősíti: unalmas az életük, megkeseredettek, tele vannak irigységgel és negatív érzésekkel. ez az ő bajuk, nem a tiétek. sokan nem értik meg, hogy megfelelő pénzbeosztással az ember élhet jó életszínvonalon, nem kell ahhoz 500 nettó fizetés fejenként. ne törődjetek velük, majd jön egy újabb bombasztikus hír, és már nem a ti életetek lesz a terítéken.

én egyébként költöznék onnan, azért is, mert bár a pletykákat el lehet engedni a füled mellett, de annak a falunak nem sok jövője van, ilyen megkeseredett helyen nem lehet tartalmas életet élni. munkát pedig máshol is lehet találni ;)

Ha ez olyan szinten zavarna, hogy nem lenne nyugodt életem, és a munkát is meg tudnám oldani, akkor igen, elköltöznék, ha tehetném.

Nem hiszem, hogy gyenge jellem lenne valaki, aki csak nyugodt életet szeretne.

megértem, gyerekként én sem érezném magam jól Budapesten például, én is lent bicajoztam, fogócskáztam, plázát, mozit, mekit, tömegközlekedést nem láttam.

de biztos van olyan hely, ami kisváros (esetleg nagyobb város), és még gyerek lehet a gyerek. nagyobb városban is vannak családias részek, oda is nyugodtan költözhettek. én a keleti országrészből származom, és azt mondhatom, hogy minél inkább nyugatra visz az utad az országon belül, annál elfogadóbbak és kevésbé rosszindulatúak az emberek.