Velem van a baj, hogy ennyire kényes vagyok, vagy a többiek tényleg igénytelenek?

Legjobb barátnőmmel külföldre költöztünk. Szobát bérelünk egy házban, ahol 4 másik ember lakik velünk. Neki tökre tetszik a hely, itt akar maradni még évekig, én viszont szeretnék mihamarabb elköltözni, mert szerintem ez vállalhatatlan. Ezen összevesztünk, szerinte hisztis és kényes vagyok.

Csak egy pár példa a sok közül:

A lakótársak rendszeresen körbehugyozzák a vécéülőkét, és a vécékeféről sem tudják, mire jó. Valamelyik csávó arra se veszi a fáradságot, hogy borotválkozás után rendesen letörölje a mosdót, hanem ott hagyja az undorító szőreit.

Két lakótársnak van biciklije, a hátsó udvaron tartják, ahová a nappalin keresztül lehet bejutni. Emiatt a nappaliban a padló mindig vastagon sáros, mert felmosni persze nem szoktak maguk után, amikor hazajönnek a retkes biciklijükkel.

A mosogató folyton dugig van a többiek több napos retkes edényeivel. Ha el akarom mosogatni a sajátomat, választhatok, hogy ott mutatványozok vele a konyhában, vagy felviszem a csaphoz, ami ugye tiszta szőrszálas.

A bejárati ajtót és a hátsó ajtót nem zárják be éjszakára, bárki bármikor bejöhet éjjel és ellophat akármit, amit aztán az én kauciómból is levonnak. Szerencsére még nem tűnt el semmi, de csak idő kérdése szerintem...

Szerintetek ezek alapján én vagyok kényes, vagy ezek tényleg nem normális körülmények? Ti laknátok együtt ilyen emberekkel?