Ki tudnak utálni a bérházból?

Hangosítsd fel még jobban a zenét, hogy ne halld az ordibálását! Aztán ha szóvá teszi, mondd el neki a véleményed a gyereknevelési módszereiről, meg hogy ő mennyire hangos, és hogy tulajdonképpen hol a helye.

Muszáj keményen letenni a névjegyed, ez általában így működik ilyen helyzetekben.

Különben sose lesz vége.

Engem pl aludni nem hagytak éjszaka.

Aztán mikor hajnalban meg délelőtt (mikor a felettem lévő aludt volna) negyed óránként felmentem, és becsengettem.

Mikor kijött, teljes lelki nyugalommal közöltem vele, hogy mivel ő rám akarta kényszeríteni a saját bioritmusát, gondoltam úgy illik, hogy ezt viszonozzam.

3 nap után könyörgött, hogy hagyjam abba.

Ennek 7 éve, azóta kussban van éjszaka.

Nem akarlak ismeretlenül kritizálni, csak arra hagyatkozom, amit leírtál.

Tehát:

Szerintem nem bérházban laksz, hiszen azt írtad, hogy saját tulajdonút vettél, ezért, amiben laksz, az társasház.

De ez lenne a legkisebb probléma!

A nagyobbik az, hogy szerintem veled is lehetnek gondok, nem is kicsik!

Otthonról elköltözésed indokául sem azt hoztad fel, hogy ideje volt már talpra állnod önállóan, hanem "nem bírtátok egymást" a szüleiddel.

Most, az új környezetedben sem találod a helyed, mindenkivel bajod van.

Az egyik szomszédoddal az a problémád, hogy nyugdíjas. Ennyi! ... legalábbis nem írtál róla semmi negatívumot a nyugdíjasságán kívül. Ő az, (többek között) aki szó nélkül tűri a nálad bömbölő zenét! Őszinte leszek hozzád, én nem tenném a helyében.

Egy lakóházban a bérlőnek nincs több joga egy tulajdonosnál, akárhány éves és akárhány éve lakik ott.

A házirend mindenkire egyformán érvényes, még rád is!

Gondolom az általad kifogásolt gyereknevelést, veszekedést, nem este 10 és reggel 7 között, azaz éjszaka, vagy hajnalban intézik, nappal pedig feltehetően dolgozni jársz, vagy nem?

Amit a szomszédaid produkálnak az az élet velejárója, élnek, nevelik a gyerekeket, néha még veszekszenek is, - mint mindnyájan - ettől még nem dől össze a világ! A te reakciód a hibás, hogy erre ordíttatod a zenét, mert ez viszont nem megengedett egy lakóközösségben.

Ha kicsit simulékonyabb természet lennél és rendelkeznél némi diplomáciai érzékkel, megpróbálnál emberi hangon beszélni velük, lehet, hogy hatásosabb lenne, mint a zenebona.

Azt a helyedben mindenképpen megszüntetném, mert csak közutálatnak teszed ki magad az összes lakónál és rajtad is találnak fogást, ha arra kerül a sor.

Ha mégis nagyon elmérgesedik a helyzet, akkor beszélj a lakás tulajdonosával, majd az érvényt szerez a kérésednek, ha igazad van és nemcsak mondvacsinált okok miatt piszkálódsz.

Nagyon javasolnám - a te érdekedben! - hogy próbálj meg egy kicsit alkalmazkodni, nem mindenkivel ellenségeskedni, mert tényleg megkeseríthetik számodra minden otthon töltött percedet. Legyünk tárgyilagosak, te sem vagy egy ideális szomszédság! Sajnos mindannyiunknak meg kell felelnünk ilyen-olyan közösségeknek, elvégre a világ nem körülöttünk forog és mindenütt a legújabb alkalmazkodik a többiekhez, nem pedig fordítva.

Ha nem tesszük, mi húzhatjuk a rövidebbet.

Hacsak nem akarsz záros határidőn belül onnan elköltözni egy magánvillába, vagy egy lakatlan szigetre, akkor próbálj meg elfogadóbb és kedvesebb lenni az emberekkel, akkor nem fogod a gyakorlatban is megismerni a mondást, hogy "Rossz szomszédság, török átok!"